NRGreport
Menü

Magyarországon kihívást jelent az uniós környezetvédelmi politika végrehajtása

Magyarország erőfeszítéseket tesz gazdag természeti örökségének megőrzése és környezetvédelmi teljesítményének javítása érdekében, az uniós környezetvédelmi politika végrehajtása azonban még mindig kihívást jelent - írta hétfőn közzétett jelentésében az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület értékelést fogadott el az uniós környezetvédelmi politika végrehajtásáról, amelynek célja, hogy a tagállamokkal együtt keressenek megoldást a hiányosságokra, még mielőtt a problémák sürgetővé válnának.

A bizottság szakértői a tagállamok mindegyikéről jelentést készítettek, és a Magyarországra vonatkozó dokumentumban kiemelték, hogy az országban az erőfeszítések ellenére "folyamatos aggodalomra ad okot a gyenge hulladékgazdálkodás, valamint a hiányzó vagy elégtelen vízügyi infrastruktúra".

Mint a kiadott országjelentésben írták, a Duna és a Tisza mentén az árvizek jelentik a fő problémát, Budapesten és az ország más részein pedig a levegőszennyezés a legfőbb kihívás.

A ma bemutatott csomag a következő elemekből épül fel: 28 országjelentés az egyes országok erősségeinek, lehetőségeinek és elmaradásainak számbavételével; egy közlemény az országjelentésekben foglalt szakpolitikai megállapítások összefoglalásával és a közös trendek elemzésével például a levegőminőség, a hulladékgazdálkodás, a körforgásos gazdaság, a vízminőség, valamint a természet- és fajvédelem terén; valamint javító szándékú ajánlások valamennyi tagállam számára.

A felülvizsgálat tanulsága szerint a hulladékgazdálkodás terén a hulladékkeletkezés megelőzése jelenti a legnagyobb kihívást valamennyi tagállam számára, és hat tagállam nem tudta korlátozni a biológiai úton lebontható települési hulladék lerakókban való elhelyezését. Az uniós hulladékgazdálkodási elveknek való megfeleléssel 2020-ig 400 000 új munkahelyet lehetne létrehozni.

A természet és a biológiai sokféleség védelme területén számos helyi szintű sikertörténetnek lehettünk tanúi, de a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek célravezetőségi vizsgálata is rámutatott, hogy meg kell erősíteni az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását. Ennek híján folytatódni fog a biológiai sokféleség csökkenése az EU-ban, ami kockáztatja az ökoszisztémák azon képességét, hogy a jövőben is kiszolgálják az emberiség igényeit.

A 28 tagállamból 23-ban még mindig előfordul, hogy a légszennyezettség szintje meghaladja a levegőminőségi előírásokat, ez 130-nál is több várost érint szerte Európában. A levegőtisztasági problémák fő okozója a közlekedés. Emellett a környezeti zaj csökkentését szolgáló fellépéseket is fokozni kell, ugyanis a zaj az egészségi problémák második legfontosabb környezeti előidézője.

A vízminőség és a vízgazdálkodás terén a legtöbb tagállamnak nehézséget okoz a városi szennyvíz megfelelő gyűjtése és kezelése, emiatt 13 ország ellen indult uniós jogsértési eljárás. A nitrátkoncentráció és az eutrofizáció mértéke csaknem minden országban továbbra is jelentős aggodalomra ad okot.

Ennek hátterében gyakran ugyanazok az okok állnak több tagállamban is: az adminisztráció egyes szintjei nem működnek együtt hatékonyan, valamint nincs elegendő kapacitás, szaktudás és adat a probléma kezeléséhez.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata részeként minden tagállammal zajlanak majd egyeztetések, bevezetésre kerül egy olyan szakmai eszköz, amin keresztül az országok tudást oszthatnak meg egymással, és politikai megbeszélések is lesznek a Környezetvédelmi Tanács keretében.

Az uniós környezetvédelmi jog maradéktalan végrehajtásával évente 50 milliárd eurónyi, elsősorban egészségügyi és közvetlen környezeti költség volna elkerülhető. Az Eurobarométer felmérései szerint az uniós polgárok 3/4-e véli úgy, hogy országa természetes környezetének védelméhez szükség van az európai jogra, és 4/5 ért egyet azzal, hogy az uniós intézményeknek ellenőrizniük kell a jogszabályok helyes alkalmazását.

Forrás: NRGreport, MTI