A hazai lakások alig ötöde korszerű energetika szempontból – derül ki egy közelmúltban megjelent felmérésből. A lakások energetikai hatékonysága évről-évre nő, de a 2021-től előírt közel nulla energiaigényű feltételnek is csupán töredékük felel ma meg.

A Lechner Tudásközpont összesítése szerint a hazai lakóingatlanok húsz százaléka minősül korszerűnek. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának háttérintézménye az adatokat az általa üzemeltett nyilvántartásába feltöltött energiatanúsítványok alapján összesítette az elmúlt három évből (2014-2016).

A tavaly kiadott energiatanúsítványok alapján kevés a korszerű, alacsony fogyasztású lakás. A tavaly vizsgált 140 ezer lakóingatlanból kevesebb mint 20 százalék kapott korszerű (CC) vagy annál jobb (BB, AA+, AA++, AA) besorolást. A felmért lakóingatlanok több mint 80 százaléka csak megközelíti a korszerűt (DD-s vagy annál rosszabb besorolású). A lakások 55 százaléka pedig átlagos (FF) vagy annál gyengébb osztályzatot kapott. A kiemelkedően rossz minősítésű lakások aránya közel hat százalékos. Budapesten az országos átlagnál magasabb, közel 24 százalékos a korszerű (CC-s) vagy annál is jobb lakóingatlanok aránya, ugyanakkor a korszerűnél jobb – BB-s vagy AA-s – tanúsítványú ingatlanok száma a fővárosban is elenyésző, derül ki a felmérésből. Az energiatanúsítványok besorolása az AA kategóriától (minimális energiaigény) a JJ (kiemelkedően rossz) kategóriáig terjed.

Az adatok azonban korántsem adnak átfogó képet, ugyanis a hazai, több mint négymilliós lakóingatlan-állomány töredékéről készült energetikai tanúsítvány. A törvény ugyanis csak eladás, egy évnél hosszabb időre történő bérbeadás kapcsán írja elő, hogy a tulajdonos köteles lakásáról energiatanúsítványt készíttetni. A teljes lakóállomány energetikai állapotáról csupán becslések vannak.

Az építtetők gondosságának köszönhetően évről évre javul az átlagos új épület energiahatékonysága, mondta lapunknak Zorkóczy Zoltán, a Miniszterelnökség Építésjogi és Hatósági Főosztályának referense, a Lechner Tudásközpont munkatársa.  Míg 1993-ban az átlagos, még korszerűnek nevezhető családi ház összesített energetikai jellemzője (EP) 230 kWh/m2 volt évente, a 2016-ban épülté átlagosan 130 kWh/m2/év fogyasztású lett, tette hozzá. A családi házak hatékonysága  évente átlagosan (EP) 8,4 kWh/m2-el javult 1980 és 2016 között. A 176/2008 kormány rendelet akkor nevez egy családi házat korszerűnek ha 130 kWh/m2-nél kevesebbet fogyaszt – ezek a CC besorolású épületek – vagyis , amely az átlagos új épületek energetikai színvonalát megüti.

Nem véletlen a Lechner Tudásközpont-féle adat, véli Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) munkatársa. Az új lakásépítések ösztönzése érdekében hozott 2015 év végi kormányzati intézkedések nem párosulnak  komolyabb épületenergetikai követelményekkel, melyek révén az új épületek energiaigénye jelentősen – akár felére – csökkenhetett volna, mondta Szalai az NRGreportnak.

Az épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os TNM rendelet (6. § (2) d)) kimondja ugyan, hogy ha egy épület „központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg”, akkor azoknál azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni. Ugyanakkor a Miniszterelnökség és az NGM azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy mivel a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) nem energetikai célú támogatás (hanem szociális), ezért 2016-ban és 2017-ben még nem kell alkalmazni a 7/2006. TNM rendelet 5. mellékletét (azaz a költségoptimalizált energetikai szintet), tette hozzá. Szalai szerint változás 2018-tól várható, mert akkor már általánosan kötelezővé válik, családi házak estén is, a megemelt energetikai elvárás.

Már ma feltétlenül közel nulla energia igényűre érdemes tervezni az épületeket – ez a tanúsítási rendszer szerint legalább BB besorolásúnak minősül, mondta Zorkóczy. Célszerűbb volna AA-ra építeni, mivel az átlagos új épület energiahatékonysága folyamatosan nő, s így a nem kellően jó energiahatékonyságú épület rövid időn belül korszerűtlenné válik, tette hozzá. Szalai szerint is érdemes lenne előre tervezni. Az új házakat minimum ötven évre építjük. Közös érdekünk (lenne), hogy állami támogatással már ma csak olyan lakások épüljenek, melyek megfelelnek a 2018-tól általánosan is érvényessé váló épületenergetikai követelményeknek, mondta. Új épület építése esetén ráadásul a költségoptimalizált szint okozta többletkiadás gyorsan, mintegy öt év alatt megtérülhet, egyes számítások alapján, tette hozzá.

Ugyanakkor 2016-ban a családi házak csupán 22 százaléka készült (EP) 100 kWh/m2/év-nál kisebb fogyasztásúra, ami a 2021-től használatba veendő családi házak követelménye lesz.

Egyelőre nem növekedik a tendencia látványosan, mondta Zorkóczy. A rendelkezés, amely 2021. január 1. előtt használatba vételre kerülő épületekre nem vonatkozik, oda vezethet, hogy többen inkább gyorsabban befejezik a már megkezdett, de lazább követelményeknek megfelelő házuk építését, mondta. A szakember ugyanakkor bizakodó, s arra számít, hogy a közel nulla követelmény miatt (is) az emberek érzékelik majd, hogy javítani kell az energiahatékonyságon.