Folyamatosan nő a napon belüli kereskedés volumene, amelyet közel egy éve vezettek be a hazai áramtőzsdén.  A HUPX-en ugyanakkor továbbra is a másnapi piac a meghatározó, az intraday nyugati-európai országokéhoz hasonló felfutásához nagyobb megújuló arányra és/vagy a határkapacitások bővülésére lenne szükség, mondta lapunknak Tóth Péter, a HUPX vezérigazgatója. Interjú.

Közel egy éve, hogy a napon belüli kereskedés is elérhető a hazai áramtőzsdén. Hogyan alakult a HUPX harmadik piacának forgalma ez idő alatt?

A HUPX legújabb – napon belüli piacának – fejlődése a kezdetektől töretlen, egyre növekvő volumenek mellett, folyamatos kereskedési aktivitás mutatkozik rajta. Az intraday kereskedési platform 2016. március 9-én indult 25 taggal, azóta a létszám 31 tagot számlál, ami első évet tekintve komoly eredmény. Az aktívan kereskedő tagok száma 18 körül van. Egy új piac beindítása után mindig számolni kell egy bizonyos felfutási idővel, amíg a tagok megismerik az új kereskedési rendszert és a piacot. Tavaly szeptemberben kiértékelésre került a nyitás óta eltelt időszak és a további eredmények megalapozása végett egy újabb intraday workshop megszervezése mellett döntöttünk.

Volumenek alakulásának tekintetében az indulás óta eltelt időszakban minden hónapban rekordot döntöttünk. A napi kereskedett mennyiség rekord 2,6 gigawattóra volt, a havi pedig négy gigawattóra. A tőzsdei kötések mellett az OTC (over-the-counter) regisztrációk volumene is jelentős. A tendenciák alapján bízunk benne, hogy rövid időn belül ezek is átterelődnek az intraday piacra. Megfigyelhető egy másik trend is Nyugat-Európában; egyre inkább erre a helyeződik át a hangsúly a másnapi piacról a napon belülire. Nálunk a napon belüli piac még messze van attól, hogy a másnapi piac volumenét megközelítse, de a trend nálunk is érzékelhető.

Mekkora a másnapi piac volumene?

A másnapi kereskedés volumene rendszerint 55-60 ezer megawattóra között mozog, szemben a napon belüli piac durván ezer megawattórájával. Megjegyezném, hogy ez utóbbiban elég jelentős volatilitás mutatkozik, míg a másnapi piac esetében egy sokkal stabilabb volumenről beszélhetünk.

Milyen érvekkel próbálják a tagokat az intraday piacra felé terelni?

Az intraday kereskedés mellett szól, hogy a kereskedők itt csökkenteni tudják kiegyenlítő energia kitettségüket, amely magas költséggel jár. A piaci szereplők a szállításhoz közeli időpontban optimalizálhatják portfóliójukat és menedzselhetik az előrejelzési hibákból vagy előre nem látható kiesésekből fakadó veszteségüket.

Minek tulajdonítható az a nyugat-európai trend, mely szerint egyre többen preferálják a napon belüli kereskedést?

Nyugat-Európában a megújulók részaránya jóval magasabb (mint itthon). Például Németországban, ahol nagy mennyiségű nap- és szélenergia kapacitás érhető el, melyek kiszámíthatatlansága szempontjából fontos, hogy ezen mennyiségeket közelebb a leszállításhoz tudják kereskedni. Minél közelebb van a leszállítási időpont, annál jobb. Régiótól függően van, ahol negyedóra, van ahol mindössze öt perc, vagyis szállítás előtt öt perccel lehet a mennyiséget menetrendezni. Németországban hálózaton belül akár valós idejű kereskedés is történik. A HUPX-en is dolgozunk azon, hogy a lead time-ok (kereskedés és a leszállítás közötti időszak) csökkenjenek.  Magyarországon a megújulókból származó termelés aránya sem olyan nagy, de a várakozások szerint növekedni fog.

Ezen szempontokat figyelembe véve az intraday piac felfutása mennyire lesz tartós?

Várakozásunk szerint a kevesebb mint egy év alatt kibontakozott trend fog folytatódni a jövőben is.

Mi történik akkor, ha/ameddig nem növekszik a megújulók részaránya kellő mértékben?

A határkapacitásokon keresztül/által is növekedhet a tőzsde likviditása. Az Intraday piac, előnyeit kihasználhatják a hagyományos termelők, a megújuló energiát termelők, illetve a kieső erőművek is.  A tőzsdén az ún. churn rate lehetővé teszi, hogy kockázata fedezése (hedgelés) céljából egy-egy tag a magyar fogyasztás többszörösét is lekereskedhesse. A piac fejlődésével párhuzamosan ebbe az irányba tartunk, ahogy Nyugat-Európában is. Függetlenül a megújuló kapacitás mértékétől – amely szintén nőni fog, például a naperőműveknek köszönhetően – van honnan nőnie a piacnak.

Mekkora az átfedés az egyes piacokon kereskedő tagok között?

A legtöbb tagunk – összesen hatvan – a másnapi piacon kereskedik, közülük az aktívak várhatóan a napon belüli kereskedésben is megjelennek, amit az értékesítési kollégák is figyelemmel kísérnek. Valamennyi piacon a tagok négyötöde külföldi bejegyzésű vállalatot képvisel, a fennmaradó húsz-harminc százalék magyar hátterű.

A HUPX másik két piacán is nő a forgalom?

Egy újabb sikeres évet zárt a DAM piac.  A tavalyi – szintén jó eredményeket felmutató – évhez képest 2016 a kereskedett mennyiségek tekintetében kiemelkedőnek bizonyult 17,7 TWh-val, ami éves szinten 18%-os forgalom növekedést jelent.

2016 novemberben, decemberben és 2017 januárban, zsinórban három hónapon keresztül új havi kereskedési rekordok születettek. Januárban a másnapi piac kereskedett volumene elérte a 1 727  GWh– t.

A hosszú távú fizikai szállítású termékek piaca (PHF) 6 százalékkal erősödött, a kereskedett mennyiség elérte a 6 857 426 MWh-t, ami szintén a legmagasabb érték az indulás óta.

Mivel magyarázzák itt a növekedést?

A tagok egyre inkább bíznak a DAM piacban, s tudják, hogy megfelelő likviditással rendelkezünk, ahhoz, hogy a szükséges energiamennyiséget le tudják kereskedni. A környező déli országokban számos új tőzsde nyílt, amelyek nem likvidek, a kereskedők ezért inkább a HUPX-en kereskednek. Magyarország az egyik elsőként nyílt likvid tőzsde Közép-Kelet-Európában, ezért szolgál a HUPX referenciaként a délkelet-európai országok számára. Korábban ezek az országok is a német tőzsde áraihoz igazították áraikat, ám a hazai tőzsde fejlődésével ez megváltozott.

Milyen tendenciára számítanak idén?

Tíz százalékos növekedéssel elégedettek lennénk.

Számolnak a jövőben például a napenergia kapacitás ugrásszerű növekedésével?

Sajtóértesülések szerint december végéig jelentős számú KÁT engedély kérelem érkezett be az Energiahivatalba (MEKH). Idén ezek várhatóan még nem indulnak el. Kérdés az is, hogy a kapacitásokból mennyi valósul meg, s kezd termelni 2018-ban. A kötelező átvétellel termelt energia teljes hazai mennyiségét már ma is a másnapi piacon értékesíti a MAVIR. A cél nyilvánvalóan az, hogy az intraday piacon is történjen KÁT-energia értékesítés.

Főként a napon belüli piac bővítésére fókuszálnak?

Valamennyi piac esetében követjük a legjobb nyugat-európai gyakorlatot, s próbáljuk alkalmazni őket. A lead time csökkentése ugyan nem valósult meg egyelőre, de dolgozunk rajta. Fordított esetre is van példa: kidolgoztunk egy ún. „cross matching” funkciót, amelyet több külföldi tőzsde, például a BSP South Pool alkalmaz.  A cross matching funkció lehetőséget nyújt arra, hogy automatikusan teljesüljenek azok a beadott ajánlatok, melyeket pl. a vételi oldalon négy egymást követő negyedórára, illetve ezeket lefedő, ellenoldali teljes órára adtak be. 

A korábban említett workshopra miért volt szükség? Nem kellőképp jártasak a tagok az intraday piac sajátosságait illetően?

Ez egy új piac, sok olyan jellemzővel, funkcióval, amelyet úgy éreztünk, nem használnak ki a kereskedők. Ezért volt fontos, hogy leüljünk és meghallgassuk fejlesztési javaslataikat, s bemutassuk, hogyan használják a rendszert úgy, hogy még hatékonyabban tudjanak kereskedni. Egy ilyen funkció például az ún. API, ami lehetőséget nyújt arra, hogy önálló kereskedési programot alakítsanak ki, amely automatikus kereskedést tesz lehetővé. Ha valaki összeállítja a portfolióját, automatikusan fel tudja tölteni a rendszerbe. Ez iránt a funkció iránt is nőtt a kereskedők érdeklődése.

Sokan magasnak tartják a hazai áramtőzsde díjait.

Úgy vélem, hogy versenyképesek az áraink. Időszakos díjkedvezményeket is adunk: az intraday piacra belépők például 2017. március 31-ig mentesülnek a belépési díj megfizetése alól, tavaly volumenarányos díjat sem kellett fizeti. Ezzel a piac likviditását és a további tagok belépését próbáljuk elősegíteni. Az alapító tagok is részesültek tranzakciós díjkedvezményben: az első három hónapban belépőknek egy évig nem kellett fizetniük. Ennek eredményeképpen mindenki igyekezett ebben az időszakban belépni – 31-ből 25 tag az első három hónap alatt lépett be.

A hazai és a referenciaként tekintett német áramtőzsde árai között mindig van eltérés, ám a differenciát, különösen például az utóbbi időben tapasztal árrést, nem feltétlenül magyaráznak fundamentális okok.

Sokan vitatkoznak arról, mi az a különbség, ami a német piaccal összevetve magyarázható. Az árat a keresleti és kínálati viszonyok, illetve a termelők határköltsége (marginal cost) határozza meg, ami a legutolsó bevonható termelő egység határköltsége. Ha a piac kiegyensúlyozásához további erőmű bevonására van szükség, annak a költsége határozhatja meg az árat.