NRGreport
Menü

Venezuela is veszítene a Keystone XL megépülésével

Trading | Végh Zsófia | 2017-03-03 11:53

Két, az amerikai olajtermelők szempontjából meghatározó kérdés továbbra is az asztalon van: a Keystone XL megépítése és az importvám, mely a Kanadából érkező olajtermékeket sújthatja kedvezőtlenül.

Egy darabig még biztosan tűkön ülnek az amerikai olajtermelők, ugyanis a Keystone XL vezeték, és az importadó kérdése is nyitott. Ez utóbbi a Kanadából származó olajexport miatt érdekes, amelynek mennyiségi változása nyilvánvalóan befolyással bír a hazai termelésre.

A közelmúltban tartott Trump-Trudeau találkozó alatt ugyan nem dőlt el, sújtaná- e importadóval a Kanadából érkező termékeket az Egyesült Államok. Az azonban érzékelhető, hogy Kanada mindig speciális helyet fog elfoglalni az USA kereskedelmi partnerei között: az ország harmincöt állam legnagyobb nettó exportőrje, vezető szerepet tölt be a beérkező külföldi termékek tekintetében. Ha a Trump által javasolt húsz százalékos, importált termékekre vonatkozó vámot bevezetnék, az olaj és gáztermékeket importáló amerikai cégek kedvezőtlen helyzetbe kerülnének, mondta lapunknak Kovács Bálint, az Equilor Zrt. elemzője.

A kanadai olaj durván kilencven százalékát, a gáz száz százalékát az Egyesült Államok vásárolja fel. Fundamentálisan ugyan nem változna az amerikai olajpiac, ha a kanadai import csökkenne, az amerikai termelésből pótolnák feltehetően, az árak azonban emelkednének. A Goldman Sachs úgy számol: 20 százalékos import vám esetén nagyjából 25 százalékkal drágulna az importált gáz és olaj ára Kanadából, mondta Kovács. Ez úgy lehetséges, hogy a vámkötelezettség mellett az új, tervezett adótörvény értelmében az importált áruk költségét már nem lehetne leírni az adóalapból, így a cégek a termékárak emelésével igyekeznének kompenzálni.

A Keystone XL sorsa sem dőlt még el. Ezt (is) főként a kereslet-kínálat és az olaj ára fogja meghatározni. Pletser Tamás (Olaj-, és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt). szerint nem várható, hogy a WTI tartósan 50 dollár alá essen. Donald Trump elnök politikája pedig további lendületet adhat az olajiparnak a szabályozás enyhítésével, a Keystone XL és a Dakota vezetékrendszerek építésének engedélyezésével, valamint a szövetségi területeken való kutatás megnyitásával. Ezen folyamatok az USA midstream energetikai cégeinek kedveznek elsősorban, írja a szakértő egy közelmúltbeli elemzésében.  (A midstream-ban található minden olyan tevékenység, ami az upstream (kutatás-termelés) és a downstream (feldolgozás-kereskedelem) között van az olaj és gáziparban. Ide tartozik tehát a szállítás, a tárolás, az infrastruktúra fenntartása, a kitermelt gáz feldolgozása és finomítása (a földgáz metánra, etánra és propán-butánra való szétválasztása) és a bizonyos értelemben a szénhidrogénekkel való kereskedelem is.)

Az új vezeték megépülése durván 830 ezer hordó/nap mennyiséggel növelné a kapacitás, vagyis ennyivel több kanadai olaj mehetne a Mexikói öböl felé. A kanadai olajhomoktermelés nő: 43 dollár körüli breakeven árat írnak, bár függ erősen a gázáraktól is, momdta Pletser. A vezeték körülbelül egy-két éven belül kész lenne az engedély megszerzése után. Trump többször elmondta, szeretné, ha a vezeték kizárólag hazai acéltermelésből származó acélból épülne. Így azonban legalább hatvan dolláros hordónkénti olajár mellett térülne csak meg a projekt, mondta Kovács. Egyes elemzők ennél ismagasabbra, 75-80 dolláros hordónkénti olaj mellett látják a megtérülést, ami a mai helyzet ismeretében kevéssé tűnik reálisnak. Ám a vezetéket támogatók szerint, mire elkészül, az olaj ára is visszakúszik a szükséges szintre.

Friss fejlemény az ügyben, hogy a Keystone XL vezetéket nem érinti az az elnöki rendelkezés, amely alapján minden új vezeték építését amerikai nyersanyaggal, ebben az esetben acéllal kell készíteni. Ezt Donald Trump szóvivője nyilatkozta, a Politico beszámolója szerint.

Donald Trump elnöki utasítása szerint a kereskedelmi minisztériumnak a lehetséges legnagyobb mértékben kötelező amerikai acélt használnia minden új, felújításban lévő, bővített vagy javított vezeték esetében. A Fehér Ház véleménye szerint a Keystone XL vezeték nem tartozik az említett körbe, mivel éppen „építés alatt áll”, ez pedig az utasításban lévő paramétereknek nem felel meg. Vagyis, a vezeték építése a rendelet ellenére haladhat tovább, akár import acélból is. Ezzel együtt, kedvező fordulat ez a kanadaiak számára is, mivel, ha kanadai acélt használnak fel, az elősegítheti, hogy a TransCanada vállalat teljesen visszavonja azt a 15 milliárd dolláros NAFTA-követelést, amelyet a múlt héten már fel is függesztettek.

A Keystone XL egyébként Venezuelának lenne nagy csapás. A mexikói öbölben lévő finomítók ugyanis nem vennének venezuelai és arab nehéz olajat, helyette inkább kanadai nehézolajat vásárolnának, momdta Pletser. Ez növelné az USA ellátásbiztonságát. Venezuela értékesíthetné az olajat másutt, például Európában, alacsonyabb árak mellett, tette hozzá.

A szakértő szerint az import vám bevezetésére kicsi az esély. Az olajtermelés jó eséllyel kivételt jelentene a border tax alól, momdta Pletser.

A végleges döntés megszületéséig nem feltétlenül ülnének ölbe tett kézzel az amerikai termelők. Nem kizárt, hogy többen „előre menekülnek”, s még az adóreformok bevezetése előtt felfuttatják a termelést, véli Kovács, aki szerint erre legkorábban szeptemberben-októberben kerülhet sor, bár egyelőre nincs ütemterv, amelyre támaszkodni lehetne. 2018-ig mindenképpen át kellene vinnie a törvényhozáson, ugyanis eddig vannak a republikánusok többségben, tette hozzá.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport