A svédországi háztartási hulladék kevesebb mint 1 százaléka kerül szemétlerakó helyekre 2011 óta. Szinte a teljes keletkező mennyiséget az újrahasznosítő erőművek használják fel. Annyira kevés a szemét az országban, hogy importálni kell az üzemek hatékony működtetése érdekében. 

Svédország volt az egyik első olyan állam, ahol komoly adóterheket vetettek ki a fosszilis energiahordozókra. Az első lépést még 1991-ben tette meg a svéd kormányzat, mostanra pedig az elektromos áramtermelés mintegy felét a megújuló energiaforrások adják – írja az Independent.  

Ez ez eredmény a svéd emberek környezettudatosságának köszönhető – mondta a lapnak Anna-Carin Gripwall, az Avfall Sverige, a svéd hulladékkezelési hatóság újrahasznosításért felelő kommunikációs igazgatója. Szerinte a svéd emberek imádnak a természetben lenni és tisztában vannak a környezetvédelem feladataival. Hosszú ideig tartó kampányt folytattunk annak érdekében, hogy az emberek ne szemeteljék tele a környezetüket és mára tudják, hogy a hulladékok nagy részét újrahasznosíthatjuk – tette hozzá. 

Az évek során Svédország átfogó nemzeti újrahasznosítási rendszert vezetett be, amelyben magánvállalatok végzik a hulladék importálását és égetését, de az így megtermelt energiát az állami elosztórendszer juttatja el a háztartásokba. Ráadásul a területi elrendezés miatt egy-egy adott lakókerület hulladékmennyiségét mindig a legközelebb eső erőműben hasznosítják újra, ami végül ugyanezen terület fűtési igényeit oldja meg. Szemben például Dél-Európával, ahol egyszerűen elégetik a szemetet, mi Svédországban a fosszilis energiahordozók pótlására használjuk fel – mondta Gripwall.

A rendszernek ellenzői és kritikusai is vannak. Szerintük az ország ezzel a rendszerrel lehetetlenné teszi a valódi újrahasznosítást, helyette azonnal elégeti a felhalmozódott szemetet. A papírgyárak vezetői szerint például a farostot akár hatszor is fel lehet használni egymás után, mielőtt végleg hulladék keletkezik belőle. Ha Svédország e pont előtt már elégeti a hulladékpapírt, akkor ezzel ellehetetleníti a valódi újrahasznosításban rejlő lehetőségeket – vélik a bírálók. 

Gripwall szerint a sikerek ellenére továbbra is az a célkitűzés Svédországban, hogy az emberek minél kevesebb hulladékot termeljenek és amit lehet, javítsanak meg, osszák meg másokkal, vagy hasznosítsák újra, mielőtt végleg kidobnák. 

Üzlet a szemétből

A kevés háztartási hulladék miatt és hulladékfeldolgozók teljes kihasználtsága érdekében Svédország hulladékot importál más államoktól, de a szakember szerint ez csak átmeneti megoldás. Mivel az Európai Unióban tilalom van érvényben a hagyományos hulladéklerakókra, ahelyet, hogy a tagállamok megfizetnék a súlyos bírságokat, inkább Svédországba exportálják a hulladékot. Gripwall szerint ezeknek az országoknak érdekükben állna a saját hulladékfeldolgozási kapacitásaik és módszereik fejlesztése, akár a svéd példából is okulva, hiszen így hatalmas mennyiségű energia állítható elő. Ehhez ugyanakkor hatalmas mennyiségű pénz szükségeltetik a megfelelő infrastruktúra és hőtermelő rendszerek kiépítéséhez, ráadásul mindez sok időbe is telik – ismeri el. 

A költségek csökkentése érdekében a svédországi önkormányzatok folyamatosan keresik az új hulladékhasznosítási módszereket és nem kevés pénzt is áldoznak ezekre. Ígéretes megoldásnak tűnik például egy olyan automatikus vákuumos rendszer, amely a lakótelepek épületeiben helyben gyűjti össze a hulladékot és földalatti tárolókban hermetikusan tárolja a felgyülemlett anyagot. Ezzel nemcsak a felszíni tárolás kerülhető el, de a szállítási költségek is nagyban csökkennek – írja a lap.