NRGreport
Menü

Olaj: mire készül Irak?

Irak azt tervezi, hogy év végére 600 ezer hordóval 5 millió hordóra növeli napi kőolajkitermelését az OPEC termeléskorlátozásban való részvételétől függetlenül. Irak az olajkartell második legnagyobb exportőre és az az állam, amelyről a legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy előbb, vagy utóbb megszegi az OPEC-nek tett ígéreteit.

Az ország elsőszámú problémája, hogy bevételeinek 95 százaléka az olajból származik és jelenleg nincs más olyan gazdasági tevékenység, ami valós alternatívát jelenthetne ehhez hasonló mértékű bevétel megszerzéséhez. A második probléma az Iszlám Állam elleni harc, ami viszont hatalmas összegeket emészt fel. 

A terrorszervezet elleni utolsó moszuli rohamokkal párhuzamosan a bagdadi vezetés azon fáradozik, hogy valamiképpen biztosítsa a fenntartható fejlődést olaj- és gázipara számára, OPEC-megegyezés ide, vagy oda. Három hónappal ezelőtt Jabar al-Luaibi, iraki olajminiszter azt mondta, hogy országa öt új olajfinomító építését tervezi, a háborúban megrongálódott létesítmények megjavítása és bővítése mellett. Eközben egyetlen alkalommal sem mulasztotta el hozzátenni, hogy Irak természetesen tartja magát az OPEC-megállapodásban rögzítettekhez, ugyanakkor azt is elmondta, hogy minden lehetséges módot megragadnak, hogy növeljék az olajból származó bevételeket. 

Utóbbi törekvés részeként Bagdad megkezdte a külföldi olajcégekkel a helyi mezők kitermelésére vonatkozó szerződések felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy saját érdekei szerint alakítsák át azokat. Ezek a külföldi olajcégek jelenleg egy úgynevezett technikai szolgáltatási szerződés alapján működnek. Ezek értelmében néhány évvel ezelőtt arra kényszerültek, hogy korlátozzák kitermelésüket, mivel a bagdadi kormánynak nem volt elegendő pénze ahhoz, hogy kifizesse a mezők működtetését.

  

Az iraki vezetés emellett együttműködik a korábban ellenségnek számító Iránnal is annak érdekében, hogy a közösen birtokolt olajmezőlből a legtöbb bevételt tudják kisajtolni. A két ország közös történelmének ismeretében ilyenre korábban aligha lehetett példa, de most, hogy mindkét ország hasonló problémákkal küzd - legalább is az olajkitermelés területén -, az együttműködéstől mindkét fél hasznot vár. Bagdad nemcsak Iránnal, hanem más szomszédos országokkal, vagy például Egyiptommal, több uniós tagállammal és az Egyesült Államokkal is szorosabb viszony ápolására törekszik. 

S bár a kitermelés napi 600 ezer hordós növelése fontos a bevételek szempontjából, az olajminiszter azt nem közölte, hogy ezt milyen forrásokból kívánják biztosítani. Az országban több olyan nagy olajmező is található, - a Nyugat-Qurna, a Rumaila, vagy a Majnún - amely még messze van a teljes kimerüléstől, így kézenfekvő és egyszerű lenne ezen területeken növelni a kitermelést. 

Ezeken kívül még egy terület szóba jöhet, a Kirkuk-mező, a Kurdisztáni Autonóm Régióban. A Kirkuk jelenleg kevesebb mint napi félmillió hordó olajat termel, noha a meglévő infrastruktúra a napi 1 millió hordó felszínre hozatalát is lehetővé tenné. A sokadik problémát itt az okozza Irak számára, hogy nemcsak a bagdadi vezetés, hanem a kurdisztáni területi kormány is teljes ellenőrzése alá vonná az olajmezőt. Mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy a megállapodásokat túllépik és jogtalanul szereznek bevételt az itt található olajból. 

Jelenleg tehát a kitermelés tervezett növelése meglehetősen bizonytalan lábakon áll és ez egészen addig így lesz, amíg al-Luabi és kormánya nem állnak elő egy, a jelenlegi elképzeléseknél jóval konkrétabb tervvel. Minden esetre az már most elmondható, hogy a jelenlegi piaci környezetben és az OPEC-nek, a kitermelési korlátozás kiterjesztését célzó javaslatai ismeretében az iraki törekvések erős ellenállásba ütköznek majd - írja elemzésében az Oilprice.com.

Forrás: Oilprice.com