A Knoema.com infografikáján nyomon követhető, hogy 1990 és 2015 között mely országokban nőtt és melyekben csökkent az erdőterületek nagysága. Az eredő elszomorító.
Az első fák mintegy 400 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, de az emberiségnek csupán 18 ezer évre van szüksége ahhoz, hogy teljesen elpusztítsa őket. Ez a becslés természetesen végletekig leegyszerűsített és azzal számol, hogy az erdőirtások jelenlegi üteme – évi átlagosan 0,13 százalék – nem változik.
Az élet fenntartásához egy embernek 6-9 fára van szüksége, mivel az éves oxigénszükséglet nagyjából 740 kilogramm, egy fa pedig évi 100 kilogramm oxigén termelésére képes. Azonban nemcsak az emberek túléléséhez van szükség oxigénre. Az erdős területek csökkenésére vezethető vissza több állat- és növényfaj kipusztulása is. 1998 óta a veszélyeztetett állat- és növényfajok száma több mint 120 százalékkal nőtt és mára 23 250 faj érintett – az IUCN adatai szerint.
A globális környezetvédelmi politika szempontjából fontos fordulópontot jelentett az 1992-es riói Föld-csúcson elfogadott egyezmény, amelynek célja volt, hogy megfordítsa az ipari fejlődéssel együttjáró romboló ökológiai és környezetvédelmi trendeket. Egyre nagyobb méreteket öltött ugyanis az erdőirtás, elsősorban az Amazonas vidéki őserdőkben, aminek egyfelől a művelés alá vonható földterületek növelése, másfelől a fa, mint építőanyag tartós népszerűsége volt a kiváltó oka.
A Knoema.com alábbi infografikája a Világbank adatai alapján azt mutatja be, hogy 1990 és 2015 között valamivel több ország számolt be az erdőterületeinek csökkenéséről, mint ahányan ezek növekedéséről. A világ teljes erdőterülete így ezelatt az időszak alatt 1,3 millió négyzetkilométerrel csökkent. 2015-ben összesen 89 ország jelentette, hogy ebben a 25 éves periódusban csökkent az összes erdőterülete, 80 országban nőtt az erdők mérete, 37 országban pedig nem változott.
Az aggasztó trendeket rontja, hogy a papírgyártás továbbra is lendületesen bővül, – 2010 és 2015 között például 3,5 százalékkal – noha a munkahelyeken és állami intézményekben egyre kevesebb papírt használnak és a nyomtatott sajtótermékek példányszáma is folyamatosan esik.
Ráadásul az erdőirtások nemcsak az oxigén előállításához nélkülözhetetlen fák számát csökkentik, hanem közvetlenül is hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez, ugyanis amikor egy fát kivágnak és az elpusztul, a benne lévő széndioxid azonnal a levegőbe kerül, hozzájárulva a globális felmelegedéshez.