Csütörtökön tárgyal a parlament bioüzemanyagok szabályozásának módosításáról. A változtatások nyomán várhatóan biztonságosabbá és átláthatóbbá válik ezen üzemanyagok alapanyagául használt komponensek eredete, nyilvántartása.

Hamarosan lejár a határidő, ameddig a tagállamoknak saját jogrendszerükbe kell ültetniük a bioüzemanyagok komponenseinek eredetét, lajtstromba vételét, előállításukkal járó környezetterhelés mértékét is szabályozó uniós (2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi) irányelvet. Ennek megfelelően a parlament csütörtökön tárgyalja a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. módosítását.

A szabályozás módosításának egyik leglényegesebb pontja, célja, hogy átláthatóvá tegye az egyes bioüzemanyagok előállításához használt alapanyagok dokumentálását, s javítsa azok nyomon követhetőségét. A jövőben ugyanis számításba jöhetnek olyan típusú biokomponensek, melyek kimutatása nehéz, ezért még inkább fontos származásuk biztonságos nyilvántartása –  mondta lapunknak Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.  A fejlett technológiával, például állati eredetű zsírokból hidrogénezéssel előállított biodízel komponensek molekulárisan gyakorlatilag teljes mértékben megfelelnek az ásványolaj alapú dízel motorhajtóanyag molekuláinak komponenseinek, kimutatásuk ezáltal nehezebb és összetettebb feladat – mondta a szakember. Statisztikai nyilvántartások miatt is fontos, hogy európai és országos szinten is nyomon lehessen követni, hogy a komponensek, az üzemanyag unión belülről vagy harmadik országból, s ezen belül pontosan honnan származnak – mondta Grád. Viszonylag komplex az uniós szabályzás, s a fentiek miatt vált különösen fontossá, hogy a számbavétel és az eredet biztonsággal követhető legyen – ennek próbál a magyar parlament a jogszabály módosításával eleget tenni, mondta.

A módosítás eredményeképpen a kormány rendeletben állapíthatja meg, többek között, a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók, valamint ezek alapanyagának tekinthető termékek körét, az előállítsára vonatkozó követelményeket, részletes szabályokat, ezek fenntartható módon történő előállításának, kezelésének és forgalmazásának nyilvántartási, igazolási és ellenőrzési rendjére, adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a tagállami célszámhoz való hozzájárulás számításának részletes szabályait is. Erre egyrészt azért volt szükség, mert korábban nem volt ennyire részletes a szabályozás. Emellett az uniós szabályozás is változhat, ám a szabályozás rendeleti szintre léptetésével nincs szükség törvénymódosításra abban az esetben, ha újabb komponensek, alapanyagok várnak hozzáférhetővé, mondta Grád. Az illetékes miniszter az adott tárcánál saját rendelettel tudja a szabályozást módosítani.

Fenntarthatósági törekvések miatt is szükség van a változtatásokra: az Európai Unió a 2008-tól 2012-ig terjedő időszakra a Kiotói Jegyzőkönyvben, valamint egyéb az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében tett vállalásai érdekében. Ilyen például egy globális megállapodás keretében az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig 30%-kal történő csökkentése, továbbá 20%-os csökkentés, melyet az unió egyoldalúan vállalt. E célok teljesítéséhez valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia. A módosított jogszabály meghatározza a folyékony bio-energiahordozók, valamint a közlekedési célú megújuló üzemanyagok felhasználásának növelésének és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének mértékét. A jogszabályhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek pedig meghatározzák a folyékony bio-energiahordozók, valamint a közlekedési célú megújuló üzemanyagok fenntartható módon történő előállításával kapcsolatos követelményeket ezen, követelményeknek történő megfelelés dokumentálását – áll a jogszabály indoklásában.