Két ügyben is újabb szakaszba léptette a Magyarország ellen korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat csütörtökön az Európai Bizottság (EB). Ezek közül az egyik az energiacsomag rendelkezéseit érinti.

A harmadik energiacsomag rendelkezéseivel kapcsolatban a bizottság 2015 februárjában más tagállamok mellett Magyarország ellen is eljárást indított, mivel úgy látta, hogy a magyar szabályozás nem felel meg az uniós jognak.

Mivel az EB véleménye szerint a hatóságok azóta sem orvosolták a felmerült aggályokat, sőt a közelmúltban olyan energiaügyi módosításokat fogadtak el, amelyek "veszélyeztetik a piaci szereplők jogát, hogy a nemzeti szabályozó szerv hálózati díjakra vonatkozó határozatainak teljeskörű bírósági felülvizsgálatát kérjék", a testület csütörtökön indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.

Ebben felszólították a kormányt a villamosenergia-irányelv és a gázirányelv megfelelő alkalmazására. Közlésük szerint ezek olyan kulcsfontosságú rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek az energiapiacok megfelelő működését biztosítják, például a tulajdonosi viszonyok szétválasztására vagy az energiahatóság függetlenségére vonatkozóan.

A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésre, hogy tájékoztassák a bizottságot a jogsértő helyzet rendezése érdekében tett intézkedésekről, ezt követően Brüsszel szükség esetén úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet.

Az Európai Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény vitatott módosítása miatt, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).