NRGreport
Menü

Északi országok zöld tudásából profitálhatnak hazai cégek

A zöldgazdaság hazai fejlesztésének lehetséges megoldásairól egyeztettek magyar és északi országok cégei, diplomatái Budapesten a Nordic Green Light Üzleti Fórumon, az eseményen az NRGreport is jelen volt tudósítóként.​

A találkozón észak-európai országok diplomatái, a régió több vállalata, magyar önkormányzatok és a zöld gazdaság iránt érdeklődő hazai cégek vettek részt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett fórum célja, hogy nemzetközi partnerek közreműködésével segítse a hazai cégeket a zöld gazdaságban rejlő üzleti potenciál kiaknázásában. Az Északi-régió országai a zöld gazdasági fejlesztések terén jóval az unió előtt járnak – mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Ezen országok tudása, tapasztalata miatt az együttműködésnek kölcsönös előnyei, gyakorlati haszna van. Magyarország hosszútávú célja, hogy az energiamix ötven százalékát a jövőben megújulók szolgáltassák – mondta Szabó.  Bár az ország már teljesítette 2020-as uniós (önkéntes) vállalását – a teljes energiafelhasználás 14,65%-át megújulók adják –  az energiafüggőség csökkentéséhez a források diverzifikálására van szükség. Nem csak az országba érkező energiahordozók útvonalait kell bővíteni, egy rugalmasabb energiaellátó rendszer kialakításához helyi, decentralizált megoldásokra is szükség van – mondta. A Paksi Atomerőmű fejlesztési terve a hazai energiapolitika fontos része. Az erőmű a teljes áramfelhasználás felét adja majd, ám ez nem elegendő, további megoldások kellenek. Az ország termálvizekben gazdag, amit a fürdők üzemeltetésén kívül másképp is fel lehet használni. A lehetséges technológia alkalmazások feltérképezésben, kialakításában izlandi cégek segítik majd Magyarországot, tette hozzá.  

A fenntartható fejlődésre és alacsony szén-dioxid kibocsátású zöld gazdaságra való áttérés sok erőfeszítést igényel, többet kell tanulnunk egymástól – mondta Elsbeth Tronstad norvég külügyi államtitkár. Az északi országok és Magyarország közötti eredményes együttműködésen belül a zöld energiához köthető projekteknél a norvég alapok biztosítottak komoly forrást – hangsúlyozta. A hamarosan záruló ciklusban (az EGT és Norvég Alapok 2009-2014 programjai 2017-ig zajlanak) negyven millió eurót különítettek el az energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrásokkal, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a zöld innovációval kapcsolatos projektekre. A következő periódus egyik célkitűzése, minden nagyobb projektnél legyen egy EGT partner – például kutatási, oktatási intézmény. Ily módon (is) szeretnénk a magyar szakértelemből profitálni, tette hozzá.

A találkozón az okos város koncepciója is szóba került. Valamennyi megyei jogú város saját okos város koncepciója megvalósítására törekszik. A cél azonban közös: korunk digitális technológiáit kívánjuk a városok működésébe integrálni - mondta Borhi Zsombor, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökségét betöltő Kaposvár alpolgármestere. A város arra törekszik, hogy 2050-re energiafüggetlenné váljon. A közintézményeket folyamatosan napelemekkel szerelik fel, a közeli cukorgyár segítségével biogázzal töltik CNG-meghajtású buszflottájukat, s a központi fűtést is kizárólag megújuló energiaforrásokból szeretnék üzemeltetni.

A megváltozott piaci környezetből adódó kihívásokról beszélt a fórumon Kóbor György, az EN SZ elnök-vezérigazgatója. Digitális megoldásokra épülő, felhasználóbarát, alacsony költségű közmű kialakítása a feladat, ám arra, hogy érjük el mindezt, még nem tudjuk a választ – mondta. Kóbor kitért az elektromobilitás terjedését érintő kihívásokra is.  Az e-mobilitás egyelőre ’image termék’, de a jövőben üzleti szempontból is életképesnek kell lennie, megfelelő üzleti modellre is szükség van terjedéséhez. Az ENKSZ ezen folyamatok motorja szeretne lenni – tette hozzá.

 

V.Zs. | Forrás: NRGreport