Márciusban 13,4 százalékos bővülést ért el a magyar ipar. A legtöbb szegmensben növekedés volt, amiben a bázishatás is szerepet játszott, de vannak olyan alágazatok, amelyek enélkül is kiugró teljesítményt nyújtottak.

A negyedéves adatok alapján jókora részt vállalhat az ipar az első negyedéves gazdasági növekedésben.

A magyar ipar 13,4 százalékos növekedéssel zárta a márciust. A legtöbb alágazatban jelentős volt a növekedés, a feldolgozóipar például 14,1 százalékos többletet ért el, a gépeknél 31 százalékos volt a plusz.

A legtöbb alágazatban bővülés volt, amiben szerepet játszik a bázishatás, mert tavaly ezek többsége visszaesést könyvelhetett el. „Ugyanakkor a bázishatás nélkül is vannak kiemelkedő szegmensek, például a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, amely 20 százalék feletti tempót diktált. Emellett a gyógyszer-előállítás is számottevő eredményt ért el, ez a szektor az év első két hónapjában még mínuszban volt, erre jött a márciusi 29 százalékos növekedés” – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Az idén a járműgyártásban új kapacitások jelenhetnek meg, ám ezek ebben az évben elsősorban a beruházási mutatókat javíthatják és az ipari adatokban kisebb szerepet játszhatnak. Majd 2018-ban és 2019-ben jelenhetnek meg markánsabbak az ipar bizonyítványában.

Az első negyedévben összességében az ipar közel 8 százalékos többletet ért el, ez alapján az ágazat a negyedéves GDP-bővüléshez 1,5 százalékponttal járulhat hozzá. Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján az ipar 2017-ben 5 és 10 százalék közötti növekedésre lehet képes.