NRGreport
Menü

Másképp számolják az áramárakat a jövőben

Fenntarthatóság | Végh Zsófia | 2017-05-31 08:53

Az uniós energiapiaci integrációt érintő kihívásokat, a piacösszekapcsolódás előnyeit vitatták meg hazai és európai uniós szakértők a Közép- és Dél-Kelet Európai Energiapolitikai Fórumon.  

A villamosenergia-piacok integrációját vitató konferencia apropóját az uniós energiapiacot szabályozó Tiszta energia minden európainak (Téli Csomag) adta, melyet az EU tavaly novemberben publikált. Az eseményt szervező Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szándéka az volt, hogy az ágazati szereplők és döntéshozók együtt vizsgálják, mennyire értik az új uniós elvárásokból, a szabályozásból adódó kihívásokat.

A REKK egy tanulmányban vetette össze az Európai Unió belső energiapiacát szabályozó harmadik energiacsomagot, melyet tíz éve alkottak, a tavaly télen publikált Téli Csomaggal. Az anyagban több kérdést felvetettek, például, hogy kik nyernek a piaci változásokkal, milyen módon érvényesítik majd a tervezett átalakításokat, vagy hogy a hálózatok szorosabb összekapcsolása ellensúlyozza-e az energiatermelésbe történő beruházási támogatás hiányát. Az új szabályozás hozta legfontosabb változások közül az anyagban kiemelik a fogyasztók aktívabb, tudatosabb szerepvállalását, a piacintegráció felülről irányított voltát szemben az eddigi, inkább alulról szerveződött rendszerrel, valamint a kiskereskedelmi árszabályozás megszüntetését.

Az új csomag elfogadása ma még komoly ellenállásba ütközik, a tagországok ragaszkodnak ahhoz, hogy maguk döntsenek az energiamix összeállításáról – mondta Jean-Arnold Vinois, az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatóságának tiszteletbeli igazgatója.

A szakember szerint az erőforrások (költség)hatékonyan történő megosztása és a határokon átívelő együttműködés segíti leginkább az energiapiaci átállást.

A hazai energiamix változatos, az import aránya nagy, a magyar átviteli hálózat jól integrált a régiós rendszerbe, ami jó ok és jó lehetőség az együttműködésre – mondta Tihanyi Zoltán, a MAVIR endszerirányítási és nemzetközi kapcsolatok vezérigazgató-helyettese. Az ország bizonyos időszakokban, például nyáron, nagymértékben függ a regionális piacoktól és a határkeresztező kapacitásoktól. S bár változatos, meglehetősen rugalmatlan a mix, ezért (is) támaszkodunk jövőben is a határon túlról érkező kapacitásokra.

Árváltozás

A megújuló energiaforrások terjedése nemcsak a piac szerkezetére hat, az árak összetétele is megváltozik. A villamos energia ára az előállítás, forgalmazás/átvitel és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások költségétől függ, s elviekben ezek változásaival párhuzamosan kellene alakulnia. Európában azonban már nem ez a helyzet – mondta Dieter Helm, az Oxford University professzora. Ha ma villamos energiát vásárolunk, nem kőszénből vagy más fosszilis energiahordozóból előállított áramot, sokkal inkább kapacitást veszünk – szél- napenergiát, melyeknek nincs előállítási költsége. Hosszútávon a nagykereskedelmi költség aránya folyamatosan esik, s egy bizonyos idő után nullára csökkenhet. A kereslet sem passzív többé, a fogyasztók aktív termelőkké válhatnak. Az fogyasztók által fizetett árnak pedig követnie kell a költségek változásait, amelyet a kapacitások, állandó költségek, beruházások költségei vezérelnek – a villamos energia piacnak erre kell összpontosítania – véli Helm.

A szakember szerint a fogyasztói ár meghatározásakor a jövőben az indexált nagykereskedelmi árat érdemes alapul venni: ehhez jönnek még a kapacitások költségei, a megújulókért fizetett kötelező átvételi díj, a rendszerátviteli és elosztóhálózati díjak, valamint a kínálathoz kapcsolódó szolgáltatások díjai.

Amennyiben egy ilyen ár modellt követnek majd Európában, a szolgáltatók a kiskereskedelmi árrésért fognak küzdeni, ami egyes országokban akár öt százalék is lehet. Hasonló üzleti modellek terjedésével, új piaci szereplők (pld. Google, Amazon) térnyerésével ez az árrés 0,5 százalékra zsugorodhat, ami jó hír a fogyasztóknak.

Szabályozott piacok vs. szabadpiaci árak

Az új uniós energiaszabályozási csomag a szabadpiaci árakat preferálja, s kivezetné a szabályozott árakat. Azon országok, melyekben továbbra is szabályozott az ár, azzal érvelnek, hogy a piaci folyamatok önmagukban nem garantálják a fogyasztó számára megfizethető árakat – mondta Kerekes László, a REKK tudományos munkatársa. Koncentrált piaci szerkezet vagy a kiskereskedelemre vonatkozó különleges intézkedések híján előfordulhat, hogy a szolgáltatás valós költségeit meghaladó árat rónak ki a fogyasztóra. A szabályozott piacot ellenzők viszont azt mondják, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott árak rontják a piaci versenyt, és a források nem megfelelő elosztásához vezetnek. A fogyasztók nem alkalmaznak energiahatékony megoldásokat, hosszabb távon az ilyen jellegű befektetések is elmaradnak.

2015-ben kilenc országban voltak szabályozott kiskereskedelmi árak, 15-ben pedig a piaci folyamatok alakították az árakat. A megtérülés mindkét árazásnál eltért, s a trend nem volt egyértelmű. A szabályozás lehet rugalmas, ahol a szolgáltató nagyobb szabadságot kap az ár megállapításához. A rugalmatlan árszabályozási modell szerint az ár is rendeletileg szabályozott – ez a helyzet Magyarországon is. 

A szabályozott és a szabad piac jól megférnek egymással – mondta Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Az USA több államában szabályozott és szabad piaci árak/környezet egymással párhuzamosan fut, anélkül, hogy torzítaná a piacot – hozta példaként. Az Európai Unió mégis azt javasolja, hogy szüntessék még a szabályozott végfelhasználói árakat azon tagországokban, ahol életben vannak. Az indoklás szerint ezek ugyanis visszavetik az uniós belső piac fejlődését. A szakértő szerint az unió érvelése nem megalapozott: az Egyesült Államok azon államaiban, ahol piacnyitásra került sor, az elmúlt húsz évben nem csökkentek nagyobb mértékben az átlagos energiaárak, mint azokban az államokban, ahol szabályozott a piac, s ahol a fogasztó nem választhat – mondta. Vannak piaci eltérések, más az adózás, nincs emisszió kereskedelem, s az ország energiaforrásokban gazdagabb. A fogyasztói árak jóval nagyobb mértékben nőttek Európában, mint az USA-ban: a durván két százalékos amerikai áremelkedéssel szemben Európában öt százalékot emelkedtek az árak 2005 és 2014 között. Ugyanezen időszak alatt egy átlagos európai háztartás két és félszer annyit fizetett energiáért, mint egy amerikai. A két régió energiapiaci jellemzői eltérnek ugyan –  az USA-ban például nincs haszon a kiskereskedelmi tevékenységen, a verseny ezért a nagykereskedelmi piacokon folyik – , de a hibridmodell ott is működik, s a piacnyitás nem járt a végfelhasználói árak csökkenésével. Nyikos úgy véli, hogy az árakról szóló döntést a tagállamokra kellene bízni. 

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport