Donald Trump bejelentette Washingtonban a párizsi klímaegyezményre vonatkozó döntését. Az elnök betartotta a választási ígéretét és felmondta az egyezményt, a teljes kilépés azonban 2020-ig eltarthat. Trump a nagy lobbierővel rendelkező amerikai szénipart mentené a döntésével, ám hosszabb távon a trendeket még így sem változtathatja meg. ​

Helyi idő szerint délután három órakor – magyar idő szerint este 9 órakor – jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy kilépteti-e országát a párizsi klímaegyezményről. A bejelentés Washingtonban, a Fehér Házban volt. A CNN élő tudósításában arra a tényre hívta föl a figyelmet, hogy ezzel USA Szíriához és Nicaraguához csatlakozik – az Egyesült Államokkal együtt így már három ország nem lesz tagja a klímaegyezménynek. Szíria a polgárháború miatt nem tudott csatlakozni, Nicaragua túl keménynek találta a feltételeket.

A CNN egy Trump terveit ismerő személytől azt az információt kapta, hogy az elnök a szerződésben foglaltakat betartva lép ki a klímaegyezményből, ami azt jelenti, hogy a kilépés folyamata csak 2020 novemberében fejeződik be. Amennyiben az értesülés helytálló, a bejelentés rövid távon nem jár a környezetre nézve hatásokkal – s annyi reményt hagy, hogy talán sikerül Trumppal újratárgyalni a feltételeket 2020-ig, avagy talán a 2020-ban megválasztott elnök áll majd pozitívabban a klímaegyezményhez.

Trump beszéde

A gyors és többnyire megbízható információiról ismert Axios hírportál már szerda délelőtt meg nem nevezett, de a döntést állítólag közvetlenül ismerő forrásokra hivatkozva azt jelentette: Trump kilépteti az Egyesült Államokat az egyezményből.

Trump már kampánya idején is több alkalommal kritizálta a párizsi klímaegyezményt, sőt magát a klímaváltozás tényét is vitatta. A klímavédelem elleni intézkedések közül a leglátványosabb az volt, amikor március végén elnöki rendelettel eltörölte a még Barack Obama elnöksége idején meghozott klímavédelmi intézkedéseket. Az olajipar számára megjozott kedvező döntések közül pedig a sokat vitatott és heves tüntetéseket is kiváltó Keystone XL kőolajvezeték engedélyezése, vagy az olajcégek átláthatóságát szabályozó törvény eltörlése emelkedik ki. 

Olaj és szén

Trump energia-terveiben kiemelt szerepet kapnak a hagyományos energiatermelési eljárások és a fosszilis energiahordozók. A választási kampány idején többször is kijelentette, hogy kedvező elbírálásban részesülnek majd az olaj- és gázipar, valamint a több mint egy évtizede hanyatló szénipar is. S bár az olajiparra tett kijelentései néhol bizonytalanságot tükröztek, a szénipar feltámasztásának kérdésében mindvégig határozott és eltökélt maradt. 

Trump energetikai tervének kulcspontja az amerikai szénbányászat újjáélesztése, ami azonban meghaladhatja erejét. Az elmúlt egy év során ugyanis szinte nem látott napvilágot olyan iparági elemzés, ami ne a szénipar visszaesését jelezte volna. A környezetvédelmi szabályozások, a termelési költségek növekedése és az olcsó földgáz támasztotta verseny mind-mind jelentős profitcsökkenést eredményeztek a szénbányászati cégeknél. Ehhez jön, hogy a legnagyobb amerikai bányászati vállalatok közül több is csődvédelmet kért. 

A termelés is jelentős mértékben visszaesett az elmúlt években. 2016-ban 746,5 millió amerikai tonnát (kb: 907 kg) termeltek az Egyesült Államok szénbányái, míg 2014-ben ez a szám még elérte az egymilliárdot – az Energia Információs Hivatal (EIA) adatai szerint. Ugyanebben az időszakban a szén felhasználása is csökkent. A sorozatos visszaesést ugyanakkor némileg ellenpontozza, hogy az EIA becslései szerint 2017-ben a termelés 3 százalékos növekedése várható.  

A termelés mellett negyedik éve folyamatosan csökken az amerikai szénexport is: a 2015-ös mértékhez képest tavaly 13,7 millió kis angol tonna (MMst) mennyiséggel csökkent, derül ki az Amerikai Energiaügynökség (EIA) friss jelentéséből. Tavaly 60,3 MMst-t exportált az ország, ami a 2012-es rekordszint (125,7 MMst) kevesebb mint fele. Az import mennyisége 9,8 MMst volt. A szénkereslet annak ellenére csökkent, hogy tavaly az év derekán nőtt a szén nemzetközi ára, jegyzi meg az EIA.

A termelés szerény és talán átmeneti idei növekedése azonban iparági elemzők szerint aligha lesz elég arra, hogy az általános, a szén térvesztésével járó trendeket érdemben megváltoztassa. A szénipar tekintetében ráadásul saját magával is ellentmondásba került Trump, ugyanis kampányában arra is ígéretet tett, hogy eltörli az olaj- és gázkitermelésre vonatkozó korlátozásokat, ismét megnyitja a szövetségi földterületeket az olajbányászat előtt, valamint új olajvezetékeket építene és nagyobb számban engedélyezné a tengeri olajkitermelést is. Ezen intézkedések mindegyike ugyanakkor erősebb versenyhelyzetet teremtene a szénbányászat számára és nehezebbé válna a villamosenergia-termelésben korábban meglévő piaci részesedés visszaszerzése.

Az amerikai szénbányász cégek minden esetre sokat várnak Trumptól, többek közt azt, hogy ígéretét betartva valóban felmondja a párizsi klímaegyezményt. Ezzel az érintett cégek szerint új lehetőséget kapna az iparág és több ezer új munkahely is létesülne. Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt elemzője az NRGreportnak korábban azt mondta:  ha az Egyesült Államok kilépne a klímaegyezményből, a szénágazatban ugyan valóban új lehetőségek nyílnának, de a teljes modernizáció ekkor sem lenne életszerű. A szakember szerint a széniparra a földgáz térnyerése is veszélyt jelent, mivel az amúgy is növekvő számú gázos erőművek működtetése, leállítása és újraindítása is sokkal kevesebbe kerül, mint a széntüzelésű erőműveké.

Mindenesetre a széniparé az egyik legerősebb lobbi az USA-ban, több százezer fős bázisról van szó, ezért a támogatás és a modernizálás egyfajta elegyét tartom valószínűnek, mondta Kovács. Így a környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelne és választóit is honorálná Trump. A szakember szerint ennek mértéke kérdéses, a választások alatt az iparág mellett kiálló elnök konkrétumokat ugyanis nem ígért – olvasható korábbi cikkünkben.