NRGreport
Menü

Több ambíciót várna Magyarországtól az IEA

Fenntarthatóság | Végh Zsófia | 2017-06-15 14:40

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) az energiaágazat versenyképességének javítását javasolja, s ambíciózusabb károsanyag-kibocsátási és energiahatékonysági célok kitűzésére sarkall.

A magyar energiapolitikáról készült jelentésének eredményeit mutatta be ma Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója és Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár sajtótájékoztatón. A friss 176 oldalas jelentés már letölthető az IEA weboldaláról.

A szervezet mindenekelőtt az ágazat versenyképességét javító intézkedéseket javasol, melyekkel több beruházást vonzhat az ország. Emellett az energiaellátás forrásainak és az alkalmazott technológiák diverzifikálásának - változatosabbá tételének - szükségességét emelte ki Birol. Az IEA egyúttal elismerte azon törekvéseket, melyeket az elmúlt időszakban az ország tett: ilyenek például az interkonnektorok bővítése, a gáztároló és infrastruktúrába történő befektetések, a szén-dioxid kibocsátás csökkentése.

A szervezet fő ajánlásai között szerepel még egy olyan átlátható program készítése, mely a teljes piaci liberalizációt hivatott támogatni. Javasolják a szabályozott végfelhasználói árak eltörlését. A kormány, figyelembe véve a magas energiaárakat és ennek hatását a családok jövedelmére, kötelező energiaár csökkentésről döntött, hogy a háztartások kiadásait mérsékelje. Rövidtávon ugyan csökkent az energiaszámlák összege, hosszú távon ez a politika káros lehet a nemzeti versenyképességre – írja a tanulmány.

Az árstabilitás és a vonzó árak ugyanis kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az ország képes legyen beruházásokat vonzani. Az időben megtett befektetések minden országban az energiabiztonságot jelentik - mondta Birol. A beruházások előmozdításának kulcsa, ha megfelelő mértékűek az árak. Az energiatermelő kapacitással jelenleg nincs probléma, de a közép és hosszútávon már adódhatnak, amihez az árazás változására van szükség – mondta Birol. Ugyanakkor olyan szakpolitikát kell alkalmazni, mely lehetővé teszi, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások valamiféle kompenzációban részesüljenek – tette hozzá.

Versenyképesség növelése számunkra is fontos, a magyar gáz- és árampiac nyitott, a versenypiaci szabályok érvényesülnek – mondta Aradszki. Az ország továbbra is eltökélt abban, hogy megfelelő gázinfrastruktúrát hozzon létre. Az államtitkár kitért az észak-déli gázfolyosóra is. A napokban írunk alá egy megállapodást horvát partnerekkel, s így be tudunk lépni az LNG-piacra – mondta. Az egyetemes szolgáltatásban pedig keressük a megoldást, hogy a fogyasztók továbbra is megfelelő áron jussanak energiához – tette hozzá.

A jelentés kitér a megújulókra is. A megújuló energiatermelés mértéke nő az elmúlt évtizedben, de a növekedés üteme lelassult. Az új támogatási rendszer bevezetésével és reformokkal ez a lassulás megállítható – írják. Másrészt viszont a szélenergia terjedését gátló intézkedések valószínűleg negatív hatással lesznek az ágazatra. 

A gazdaság dekarbonizálódásával párhuzamosan az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mértéke csökkent. Mégis, a maiaknál ambíciózusabb célokat is lefektethetne a kormány, hogy csökkentse a kibocsátást – írja a tanulmány. 2014-ben az ÜHG kibocsátás az országban 40 százalékkal volt kevesebb a 1990-ben mért szinthez képest, a 2005-ös szinttől pedig 24,6 százalékkal maradt el. A Második Nemzeti Klímaváltozási Stratégia, melyet 2017-ben terjesztenek majd a parlament elé, számos olyan intézkedést tartalmaz, melyek a párizsi egyezmény implementálásához szükségesek. Ennek ellenére van még tér a fejlődésre – írja az IEA. Az unió is szigorúbb kibocsátási értékeket szab az ország számára, elsősorban a közlekedési szektorra. Az elektromobilitás hazai terjedését támogató Jedlik Ányos Terv és a tömegközlekedésben megvalósuló fejlesztések hozzájárulhatnak a kibocsátás csökkenéséhez. Az IEA véleménye szerint az energiahatékonysági célok kitűzésében is lehetne ambíciózusabb a kormány.

Az IEA legfontosabb ajánlásai Magyarországnak

 - A Nemzeti Energiastratégia 2030 céljainak megjelenítése konkrét akciótervekben és intézkedésekben. 
- Világos és átlátható program megalkotása a teljes piaci liberalizációról.
- Ambíciózusabb energiahatékonysági célok kitűzése .
- Világos stratégia kidolgozása az energiaellátás biztonságát illetően.
- Biztosítani, hogy Paks II. megfeleljen az összes EU-szabálynak, hiszen Paks II. egyike a Nemzeti Energiastratégia 2030 sarokköveinek. 

 

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport