Egy, a Michigan Technológiai Egyetem által készített tanulmány szerint éves szinten több mint 50 ezer életet lehetne megmenteni az Egyesült Államokban azzal, ha a szénerőműveket naperőművekkel váltanák ki. Nagyjából ennyi embert érint a szénerőművek káros kibocsátása miatt fellépő aszthma és szívelégtelenség. 

Az amerikai Energia Információs Hivatal szerint az USA energiamixében jelenleg 30 százalékkal szerepelnek a szénerőművek. Ami  a fogyasztást jelenti, a szén aránya 15 százalék és ebből szinte a teljes mennyiség villamosenergia-termelésre megy el. A szénipar ugyan gyorsan veszít jelentőségéből és piaci részesedéséből is a földgáz rovására, de még mindig jelentős széndioxod-kibocsátónak számít, ami pedig éves szinten 50 ezer ember halálához vezet az Egyesült Államokban – véli Emily Prehoda és Joshua Pierce, a tanulmány két szerzője. 

A szénről a megújulókra való átállás a fenntarthatósági törekvések talán legfontosabb eleme, amelynek ugyanakkor hatalmas, a tanulmány szerint 1,45 billió dolláros költsége van. Ez az összeg mintegy 755 gigawattnyi új napenergia-kapacitás üzembe állítására elegendő. Az új naperőművek átlagos 25 éves élettartamával számolva ez azt jelenti, hogy 1,1 millió dollárba kerülne egyetlen élet megmentése. Ez a becslés azt veszi alapul, hogy az elektromosságnak nincs igazi, pénzben kifejezett értéke, ami természetesen a valóságban nem így van. A szénalapú és a napenergiával előállított elektromos áram után is keletkezik bevétel, ezért a kutatók azt is kiszámolták, hogy mennyibe kerülne egyetlen élet megmentése akkor, ha figyelembe veszik egy átlagos vidéki amerikai városban a napenergiával előállított elektromos áram árát is. Arra jutottak, hogy így egy főre levetítve a költségek mínusz 4,65 millió dollárt tesznek ki, magyarul a szén napenergiával való helyettesítésével hatalmas összegeket lehetne megspórolni – írja az Oilprice.com. 

S bár az ehhez hasonló tanulmányok vélhetően hozzájárulnak az átállás felgyorsításához, az amerikai szénipar a természetes zsugorodás állapotában van, ami a következő években várhatóan tovább gyorsul majd. Ezt támasztja alá a Stanford egyetem egy tanulmánya is, amely szerint az amerikai szénipar hanyatlását nem elsősorban a szabályozások és a politika befolyásolta, hanem az egy természetes és logikus következménye az energiafogyasztás fejlődésének és megváltozásának.

A szén hanyatlására a földgáz mellett a napenergia gyakorolja a legnagyobb hatást és ez a hatás a következő néhány évtizedben még hangsúlyosabb lesz – áll egy másik, a Bloomberg New Energy Finance (BNEF) által készített elemzésben. A tanulmány készítői szerint 2040-re 15 százalékra esik a szén részesedése az USA energiamixében. Az öreg szénerőművek bezárásával párhuzamosan a gáz alapú villamosenergia-kapacitás 22 százalékkal, a megújuló kapacitások pedig 169 százalékkal nőnek majd 2040-ig az elemzés szerint. 

Ez a becslés jelentősen szembe megy az EIA becslésével, utóbbi szerint ugyanis a szén részesedése az energiamixből stabil marad, sőt akár még enyhén növekedhet is 2040-ig és elérheti a 31 százalékot. Ezt a Trump kormányzat intézkedéseire alapozza a hivatal, a jelenlegi elnök feltett szándéka ugyanis, hogy valamiképpen életet lehel a halódó amerikai széniparba. A BNEF szerint ez a szándék ugyanakkor nem esik egybe a következő két évtized gazdasági realitásaival. Megan Dailey, az Energy & Capital szakírója szerint az Egyesült Államoknak megújuló iparágának valójában nincs is szüksége a Párizsi Klímaegyezmény előírásaihoz, hiszen enélkül is halad az egyezményben kitűzött célok felé, Trump adminisztráció ide, vagy oda. Jól mutatja ezt, hogy Kína és India után az USA költi a legtöbbet a megújuló alapú energiatermelésre. S minél inkább előtérbe kerülnek az olcsó megújuló energiaforrások, az ország annál közelebb kerül az 50 ezer élet megmentéséhez évente.