Bár a hagyományos, benzines és dízeljárművekkel szemben számos előnye van, az LPG-autók jövője, különösen a többi alternatív jármű térnyerése mellett kérdéses.

Az LPG-meghajtású járművek sorsa kérdésessé válhat más alternatív üzemanyaggal hajtott járművek előretörése miatt. Az uniós szabályozás ugyan technológiasemleges állásponton van, s nem tesz különbséget alternatív üzemanyagok között, a következő évtizedtől szigorodó kibocsátási szabályok miatt az LPG-hajtású járművek háttérbe szorulhatnak.

Egyelőre Európában a legszélesebb körben használt alternatív üzemanyag az LPG; a gázzal hajtott járművek aránya évente 5-8 százalékkal nő – derül ki a Európai LPG Szövetség (AEGPL) adataiból. Az az Európai Alternatív Üzemanyag Megfigyelőközpont (EAFO) adatai szerint LPG-meghajtású személyautók száma 2011-ben érte el a tízmilliós darabszámot – ma 12 millió ilyen autó található az uniós tagországokban, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban és Törökországban.  A legtöbb jármű, négymillió darab – a teljes mennyiség 35 százaléka – Törökországban található. Európában még Lengyelországban (24%) és Olaszországban (18%) található egymillió darab feletti LPG-flotta. Őket követi Németország és Görögország, közel fél-fél millió járművel. A hatodik legnagyobb piac (200 ezer db) Franciaország. A többi országban kétszázezer járműnél kevesebb fut az utakon.

A töltőinfrastruktúra tekintetében szintén Törökország áll az élén, ami a töltőállomások számát illeti: tízezret meghaladó állomással. Annak ellenére, hogy “csupán” a negyedik legnagyobb piac a gázmeghajtású autók számát tekintve, közel hétezer kúttal Németország áll a második helyen. Emiatt az egy kútra eső autók száma itt a legalacsonyabb (68), Görögországban pedig a legmagasabb (471 autó/kút). 

Törökországban és Lengyelországban a töltőállomások nagyobb része (84%) képes LPG-autók töltésére, durván annyi, amennyi a hagyományos (benzin és dízel) meghajtású autókat szolgálja ki. Olaszországban (17%) és Görögországban (14%) jóval alacsonyabb ez az arány.

Támogató politika

Más alternatív üzemanyagokhoz hasonlóan, ezen járművek terjedését is elsősorban állami támogatásokkal ösztönzik.

A kormányok legtöbbször jövedékiadó-kedvezményt vagy visszatérítést nyújtanak. Franciaországban és Spanyolországban a közelmúltban vezettek be olyan járműkategorizáló rendszert, mely a gázzal hajtott járműveket egyes vagy ECO-osztályba sorolja. Ennek a városba különböző zónáiba történő behajtáskor (illetve ezek korlátozásánál) van jelentősége.

Olaszország (bizonyos részein) a hagyományos autók átalakításához a kormány 500-750 euró támogatást nyújt. Számos országban, közöttük Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Görögország városaiban alacsony-kibocsátású zónákat és további levegőminőség javítását célzó intézkedést vezettek be a közelmúltban, ami szintén kedvező hatással van az LPG-re – írta kérdésünkre az AEGPL. Akárcsak Görögországban (Athénben), a gázzal hajtott autók magas légszennyezettségű időszakok során is közlekedhetnek, amikor a benzinesés dízeljárművek nem. 

A fentiek mellett a szövetség technológiai fejlesztésekkel és felvilágosító kampányokkal támogatja a gázos autók terjedését, melyek környezetkímélő tulajdonságai mellett főként alacsony üzemeltetési költségeit emelik ki.

Környezetvédelmi szempontok

Az Európai Bizottság technológia semlegesen álláspontot képvisel az alternatív üzemanyagokat illetően; egyiket sem helyezi a másik elé – írta kérdésünkre a Bizottság. Az alternatív üzemanyagok (töltőinfrastruktúrájának terjedését) szabályozó 2014/94 uniós irányelv azért nem határoz meg egy minimum LPG-töltőállomás számot, mivel ennek az üzemanyagnak már van piaca – írták. Figyelmet fordítanak ugyanakkor az adott üzemanyag károsanyag-kibocsátására. Az egyes üzemanyagok ökológiai lábnyomának mértékét számos, a Bizottságnak készült tanulmány és jelentés taglalja. Ahogy azt az alacsony kibocsátású mobilitási európai stratégia is kimondja, a nulla károsanyag-kibocsátásra való törekvés a végső cél – írják.

Az LPG durván 10-12 % szén-dioxid csökkentési lehetőséget rejt magában, ám széleskörű stratégiát nem alapoznak rá – mondta lapunknak Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke. Kőolaj melléktermékként ugyanis kevésbé illeszthető be a karbonmentes jövőbe, mint például a biogáz – mondta. Ez utóbbi megújuló üzemanyag használatot jelent, s ez az igazi előnye, tette hozzá.

A bio-és földgázüzemű járművek fejlődése kevéssé volt látványos az elmúlt évtizedben a közlekedésben, ahol elsősorban az energiahatékonyságon, s nem az energiahordozókon volt a hangsúly. Az elmúlt néhány évben az autógyártókon nőtt a nyomás, hogy még többet tegyenek a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséért.  Domanovszky szerint nagyobb hangsúlyt kap az az „irány”, hogy a kőolajalapú üzemanyagokat bio- és földgázalapúak váltsák fel. Ezek különösen a (könnyű) tehergépjárművek között jelentenek majd alternatívát, tette hozzá. Az évtized végére olyan széles lesz a kínálat, hogy akár a dízeljárműveket is kiválthatják ezekkel a járművekkel – mondta.

A Bizottság idén tesz javaslatot a 2020 utáni időszakra vonatkozó szén-dioxid kibocsátás szabályozásáról: az új személy- és tehergépjárművek által kibocsátott mennyiség csökkentéséről. Más járművekhez hasonlóan LPG-vel hajtottaknak is meg kell felelniük az új küszöbértékeknek, melynek mértékét egy egységesített tesztprogram hivatott mérni.

Kilátások

Ami ezen autók jövőbeli kilátásait és piacát illeti: egyfelől a gyártókon múlik, hogy továbbra is kínálnak-e OEM LPG járműveket, másrészt az alkatrészgyártókon, hogy kínálnak-e az új közvetlen befecskendezésű járművek átalakításához szükséges szetteket – írta a Bizottság. A végső döntés pedig a tagországoké – ők döntenek arról, hogyan kezelik, s hogy támogatják-e az LPG-hajtású járműveket. A bio-üzemanyagokkal kevert LPG alkalmazása (mindenesetre) javítaná ezen járművek környezetre gyakorolt hatását.

Az LPG-autók szövetsége szerint a jogalkotók nagyobb támogatásra volna szükség. Reméljük, hogy a vezetés közben, tehát nem laboratóriumi körülmények között mért kibocsátási tesztekre vonatkozó készülő uniós szabályozás még jobban hangsúlyozza az LPG előnyeit, s így hozzájárul a szén-dioxid és károsanyag tekintetében is jól teljesítő üzemanyag további piaci terjedéséhez –  írta kérdésünkre az AEGPL.