NRGreport
Menü

Szibériából várható csapás az éghajlatra

A szibériai fagyott talaj felolvadása, a kiszabaduló üvegházhatású gázok, elsősorban metán, súlyos csapást mérhet nem csak a helyi közösségek, hanem egész bolygónk életére, éghajlatára. 

Szibéria északi területein az emelkedő hőmérséklet miatt titokzatos kráterek keletkeznek, aminek szörnyű következményei lehetnek - állítják éghajlatkutatók. Az oroszországi térség fagyott földje, az úgynevezett permafrost olvadása óriási változásokat okoz a tájban, és annak ökológiájában, s az emberéletekre is közvetlen fenyegetést jelent. "Legutóbb 130 ezer éve olvadt fel a permafrost, de akkor ez természetes jelenség volt, amit a Föld pályáján bekövetkezett változás okozott" - mondta az Oxfordi Egyetem földtudományi professzora, Dr. Gideon Henderson. Ami viszont példa nélküli, az a jelenlegi felmelegedés üteme. 130 ezer éve az olvadás évezredek alatt ment végbe, a mostani viszont évtizedek alatt játszódik le, ezért tapasztaljuk a permafrost igen gyors összeomlását - magyarázta Henderson. Nyilvánvaló, hogy az olvadó permafrost jelentős hatással van az éghajlatra. Normál körülmények között a permafrostok szabályozzák a környezetben található szén mennyiségét, oly módon, hogy felveszik és tárolják a nagy mennyiségű széndioxidot, amelyet az emberi civilizáció szabadít rá a természetre a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével.

 

Szibéria esetében az egyenlet visszájára fordul. A permafrostból szabadul fel szén, ami gyorsítani fogja a felmelegedés ütemét - vázol sötét jövőt Henderson. Egy önerősítő, visszacsatoló hurok jön létre, amikor a felmelegedés még több szén kibocsátását okozza, utóbbi pedig újabb lökést ad a felmelegedésnek.

A metán 86-szor rosszabb a széndioxidnál

A térségben 2014 óta több óriási krátert fedeztek fel. Számos hipotézis létezik a kráterek kialakulásáról, ezt már Dr. Vladimir Romanovsky, az Alaska Fairbanks geofizika tanára mondja, de mindegyik abból eredezteti, hogy a térség hőmérséklete emelkedik. A kráterszerű lyukak megjelenése viszont óriási hatású lehet a szibériai közösség és a környezet számára. Az egyik feltevés szerint a kráterek akkor keletkeznek, amikor a földfelszín alatt csapdába került gázok az olvadás miatt felrobbannak, és ezáltal széndioxid és metán, üvegházhatású gázok szabadulnak fel. Általános becslés szerint a globális felmelegedéshez a metán harmincnégyszer nagyobb mértékben járul hozzá, mint a széndioxid száz év alatt. De ezek a teóriák figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a légköri metán 10-20 év alatt széndioxidra, és kevésbé jelentős üvegházhatású gázra bomlik.

A klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport szerint 20 év alatt a felmelegedéshez a metán 86-szor nagyobb mértékben járul hozzá, mint a széndioxid. Az ugyanakkor kérdéses, hogy a kráterek kialakulása mekkora mennyiségű gázt ereszt a légkörbe, erre nincs megbízható becslés - mondta Romanovsky. Henderson szerint is bizonytalanok a tudósok a kiszabaduló gázok típusának és mennyiségének tekintetében. 

Ami viszont biztos, hogy a permafrost olvadása máris hátrányosan érinti az észak-szibériai lakosok életét. "A permafrost-régiók infrastruktúrája a fagyott földre épült - figyelmeztet Henderson -, s ahogy a föld felolvad, a vasúti pályák és a közút használhatatlanná válnak, az épületek elsüllyednek". Ez óriási problémát okoz a nagy ipari területeken, nem utolsósorban az olaj- és gázmezőkön. És ha igaz, hogy gázrobbanások hozzák létre a krátereket, akkor az emebereket is megölhet - mondta Romanovszkij - a CNBC beszámolójában.     

Forrás: cnbc.com