A nem kifejezetten energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások is részesülhetnek adókedvezményben, ha egyébként energiahatékonyság-növekedéssel járnak. A július végén megjelent szabályozás cégmérettől és a beruházás megvalósításának helyétől függetlenül igénybe vehető, amire korábban nem volt példa – mondta az NRGreportnak H. Nagy Dániel, a MAZARS szenior adómenedzsere.

Milyen esetekben vehető igénybe az adókedvezmény?

Igénybe vehető mondjuk egy új üzemcsarnok építésekor, ha a beruházás energetikai részében, például épületgépészeti megoldásokkal energiamegtakarítást érnek el. Ha az adott vállalkozás erről igazolással rendelkezik, az ezzel kapcsolatban felmerülő többletköltségei az adókedvezmény alapját képezhetik. Ha tehát a beruházás nem is kifejezetten energiahatékonysági céllal valósul meg, de egy része azt eredményezi, részesülhet a cég adókedvezményben.

Természetesen a kimondottan energiamegtakarítási céllal történő beruházásoknál is igénybe vehető a kedvezmény. Ilyen például napkollektorok telepítése.

Hogyan vehetik igénybe a cégek a kedvezményt?

A beruházás elszámolható költségeinek meghatározott százalékával az adóját csökkentheti a cég. Nagyvállalatok esetében ez azt jelenti, hogy a költségek 30 százaléka, középvállalkozásoknál 40, kisvállalkozásoknál 50 százalék vonható le a számított adóból. Azaz a cég ennyivel kevesebb fizetendő adót vall be az éves társaságiadó-bevallásában.

Teljesen új az elv? Vagy létezett korábban is adókedvezmény ilyen jellegű beruházásokra?

Az új kedvezmény alapvető szabályai 2016 november 26-án léptek hatályba, az azt követően megkezdett beruházásokra vonatkozóan. A törvény azonban szűkszavúan fogalmazott, a részletszabályok pedig ekkor még hiányoztak. Egy később megjelenő kormányrendeletre várt annak részletezése, hogy pontosan milyen feltételekkel lehet igénybe venni a kedvezményt. Az elvi lehetőség tehát megvolt, de a vállalkozások eddig nem mertek és nem is tudtak lépni, mert nem állt rendelkezésre az az alacsonyabb szintű, kormányrendeleti szabályozás – ez jelent meg július végén.

Kifejezetten az energiahatékonyságot javító beruházásokra nem járt adókedvezmény korábban. A társasági adón belül elérhető az ún. fejlesztési adókedvezmény, ám ez meglehetősen korlátozottan vehető igénybe. Korábbi adókedvezményeket például nagyvállalatok csak bizonyos feltételekkel – például infrastrukturálisan kevésbé fejlett településeken megvalósított beruházás esetén – vehették igénybe, és emiatt sok cég nem élhetett ezzel a lehetőséggel. Az új szabályból már ők is profitálhatnak, hiszen a kedvezmény nem függ attól, hogy hol valósul meg a beruházás.

Egyébként nem magyar találmányról van szó: egy uniós rendelet harmonizálása történt. Az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet határozza meg, milyen kedvezményt nyújthatnak a tagállamok. Ezt a lehetőséget Magyarország eddig nem használta ki – most igen.

A felsorolt vállalkozási méretkategóriák közül, melyek lesznek azok, akik leginkább igénybe veszik várhatóan a támogatást?

Ma még nehéz megmondani. Mi elsősorban nemzetközi hátterű nagyvállalati ügyfelekkel állunk kapcsolatban. Az év elejétől volt érdeklődés, ám akkor még mi sem ismertük a részleteket. Nem zárnám ki, hogy kisebb vállalkozások is profitálnak majd ebből.

A részletek megjelenésével nőtt az érdeklődés?

A nagyvállalatok üzleti évben gondolkoznak, így az idei évre vonatkozó fontosabb beruházási döntéseket már meghozták. A következő évben lehet komolyabb jelentősége az új kedvezménynek.

Hogyan kaphat igazolást egy cég a beruházás energiahatékony voltáról?

Kétszer kell auditálni: a beruházás megkezdését előtt kell egy auditort hívni, aki igazolja, hogy várhatóan energiamegtakarítást fog eredményezni, s azt megmondja, várhatóan mennyit. A beruház befejezésekor pedig ismét: ekkor már tényleges adatok alapján adja ki az igazolást, mely alapján a társasági adóbevallásban a levonás megjeleníthető.

Az elszámolható költségek közül kizár-e bármit a törvény?

Meglepetés volt, hogy a megújuló energiaforrásból villamosenergia termelésére alkalmas bármely energiatermelő beruházás költsége ki van zárva.

Mekkora megtakarítás érhető el az adókedvezménnyel?

Ezt az adókedvezmény behatárolja: az elszámolható költség 30 százaléka lehet például nagyvállalatok esetében. Figyelni kell azonban arra is, hogy a legtöbb társasági adókedvezményre egy 70 százalékos korlát vonatkozik – a fizetendő adó nem nullázható le teljesen, legfeljebb hetven százalék lehet az adókedvezmény. Ha a beruházás költségének 30 százaléka belefér ebbe, akkor a megtakarítás 30 százalék.  

Mennyire sarkallja majd a vállalkozásokat energiahatékony beruházások megvalósítására a kedvezmény?

Az adótervezés során a nagyvállalatok biztosan számításba fogják venni. Kisebb cégeknél korlázhatja az érvényesülését, hogy sok más adókedvezmény igénybe vehető a társasági adón belül, amivel „verseng” ez a kedvezmény. A nagyobb cégek egyébként is megvalósítandó beruházásaik során szempont lehet, hogy azokat energiahatékony módon valósítsák meg. Bár ez egyébként is szempont, hiszen költségmegtakarítást jelent, a kedvezmény egy újabb döntési tényező lehet.