Abban minden szakértő egyetért, hogy egy esetleges észak-koreai háború egyetlen érintett országnak sem érdeke. A fegyveres konfliktus ugyanakkor jól jöhet az OPEC számára, ugyanis – rövid távon legalább is – az egekbe lökheti a nyersolaj árát. 

Amint arról már az NRGreport is beszámolt, egy észak-koreai fegyveres konfliktus drámai hatással lenne a világ olajpiacaira. Egy háború esetén a világ tengerein szállított nyersolaj egyharmada kerülne veszélybe, de a régió kitermelése és finomítói tevékenysége is jelentősen visszaesne. A Wood Mackenzie múlt héten napvilágot látott elemzése rámutat, hogy Ázsia olajfinomítói kapacitásának 65 százaléka található Kínában, Japánban és Dél-Koreában. Egy nyílt háborúnak tehát súlyos és hosszan tartó következményei lennének az olajszektorban is. 

A kérdés most az, meddig megy el az erődemonstrációval Észak-Korea? Kim Dzsong Un eltökéltnek tűnik abban, hogy minden nemzetközi tiltakozás ellenére bevethető és hadrendbe állítható interkontinentális rakétákkal szerelkezzen fel, amelyek atomtöltettel is felszerelhetők. Az észak-koreai állami média szerint ezen atomtöltetek megléte tény és ezt a legutóbbi, nagy vihart kavart hidrogénbomba-kísérletet követően fotókkal is igyekeztek igazolni. A képen az észak-koreai diktátor egy atomvegyvernek tűnő eszközt vizsgál éppen. 

A rakéták tesztje természetesen még messze nem jelenti azt, hogy a kommunista állam valóban képes célba juttatni tömegpusztító fegyvereit, de szakértők szerint erre nagyjából egy éven belül képes lehet. Kérdés, hogy ez mennyiben változtatja meg a régió politikai helyzetét és milyen lehetséges kimenetelei lehetnek a konfliktusnak?

Kelsey Munro a SBS News elemzője szerint két alapvető forgatókönyv valósulhat meg: a nemzetközi közösség elfogadja atomhatalomként Észak-Koreát, vagy minél hamarabb megakadályozza, hogy azzá váljon. A szakértők ugyanakkor megosztottak abban, melyik irányt kellen követnie a nemzetközi közösségnek – írja az Oilprice.com. 

Egyfelől az ország elismerése atomhatalomként vélhetően megakadályozna egy több százezer áldozattal járó háború kirobbanását és ezzel párhuzamosan az ázsiai gazdaság összeomlását. Fontos megjegyezni, hogy ez a háború vélhetően hagyományos háború lenne, mivel egy sikeres taktikai atomtámadás esélye kicsi. 

Másfelől viszont, ha a nemzetközi közösség elismeri Észak-Korea jogát az atomfegyverek kifejlesztésére és hadrendbe állítására, ez azt is magával hordozná, hogy esetéeg a térség más államai is atomfegyerkezésbe kezdenek. Ezt pedig célszerű lennel elkerülni. 

Az olajárak és az OPEV szempontjából ugyanakkor egy fegyveres összecsapás nem jönne rosszul. Legalább is rövid távon. Mivel az ázsiai finomítói kapacitás jelentős része az érintett országokban található, és Kína, Japán, valamint Dél-Korea a legnagyobb olajfogyasztók közé tartoznak, egy háború vélhetően az egekbe lökné az olajárakat. A Wood Mackenzie elemzésében ugyanakkor megjegyzi, hogy ezekben az államokban az olajkészletek alacsony szinten állnak, ezért az árak emelkedése rövid ideig tartana csupán.