NRGreport
Menü

Szaharai giga naperőmű kérdőjelekkel

Két millió európai háztartást láthatna el árammal egy Tunéziában tervezett óriási naperőmű. A projekt ellenzői a befektető képességét vonják kétségbe, azon felül pedig a gyarmatosítás új formáját emlegetik, amennyiben a helyiek kimaradnának az erőmű ellenőrzéséből.

Hatalmas, a Szaharában felépített napenergia-park exportálhatna hamarosan elektromos áramot Európába, ha a tunéziai kormány jóváhagyná a beruházó építési engedélyét - írta a The Guardian. A TuNur fejlesztő által tervezett 4,5 GW teljesítményű naperőmű Málta, Olaszország, és Franciország számára szállíthatna áramot tengeralatti vezetékeken, ez lenne a legnagyobb energiaexport-project, amióta a hasonló Desertec terv meghiúsult. Kevin Sara, TuNur ügyvezetője úgy fogalmazott: "Ha az európai kormányok komolyan veszik a párizsi klímaegyezményt, és valóban 2 celsius fok alatt kívánják tartani a globális felmelegedés mértékét, akkor meg kell kezdeniük a megújuló energiaforrások importját." Európa jelenleg energiaszükségletének 60 százalékát szerzi be Oroszországból, illetve a Közel-Keletről, vajon továbbra is ebbe - a hagyományos, szénhidrogénre alapozott - infrastruktúrába kíván befektetni - teszi fel a kérdést az ügyvezető.

Az Európai Unió persze már most is fontolgatja egy Tunéziát Olaszországgal összekötő tengeralatti kábel megépítését, s a TuNur erre vonatkozóan rendelkezik egy 2 milliárd eurós tervvel, az építési munkák 2019-ben kezdődhetnének Tunézia délnyugati részén. "Célul tűztük ki, hogy 2021-re áramot szállítsunk Máltára, a következő évben átadható az első vezeték Olaszországba, s 2024-ig elkészülhet a Franciaországi leágazás is" - mondta Kevin Sara. 

A naperőmű-park amúgy három Manhattan nagyságú területen épülne fel, több 200 méternél magasabb toronnyal. Ezekre a tornyokra százezernyi parabola tükör fókuszálná a napfényt, són keresztü hevítve a vizet, a keletkező gőz hajtaná a turbinákat két millió háztartás számára termelve áramot. A beruházással 20 ezer munkahely teremthető a londoni székhelyű Nur Energie valamint tunéziai ás máltai befektetők segítségével.

Kérdéses, hogy valóban annyira csillogó-e a megaprojekt - fejezte ki kétkedését Chafik Ben Rouine, tunéziai gazdasági szakértő. "A legnagyobb gond a TuNur hitelességével van, mivel weboldaluk szerint mindössze két igen szerény méretű szolár-projektben szereztek tapasztalatot, ezért kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán képesek-e megvalósítani ezt a tervet, pénzügyileg is elég tőkeerősek" - fogalmazott. Négy éve a 400 milliárd eurós Desertec projekt szállt füstbe, ezért is kell óvatosan kezelni a hasonló szaharai terveket. 

Más vélemény szerint már ismerős gyarmatosítási kezdeményezés bontakozik ki, a TuNur tervei megtagadják, hogy a helyi lakosok hozzáférjenek földjükhöz, ellenörizzék a beruházást, elrabolják az erőforrást, s az csak a külföldi elitek és a magánvállalkozások érdekeit szolgálják - idézi az ellenzők álláspontját a The Guardian írása.

Feljövőben a napenergia

Amúgy a világ villamosenergia-termelésének 2 százalékát adta a tavaly év végéig kiépült 306 gigawatt (GW) napenergia-kapacitás, de ez a SolarPower Europe napenergia szövetség előrejelzései szerint 2021-re megtriplázódhat, ugyanakkor továbbra is csak néhány ország fog számottevő kapacitást kiépíteni - hívta fel a figyelmet korábban a MANAP Iparági Egyesület, a napelemes rendszerek telepítésével, forgalmazásával és gyártásával foglalkozó cégeket tömörítő hazai szakmai szervezet.

A SolarPower Europe éves jelentése szerint 2016-ban összesen 76,6 GW új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 százalékos növekedés az előző évi új telepítésekhez képest, ezzel első alkalommal előzte meg a szélenergia újonnan telepített kapacitásait.

A tavalyi globális fejlesztések 45 százalékát Kína hajtotta végre, így az ázsiai országban működik a világ napenergia-kapacitásainak csaknem negyede. Míg 2007-2015 között a kapacitások jelentős része Európában összpontosult, tavaly átvette a vezetést az ázsiai és csendes-óceáni térség.

Az előrejelzések szerint 2021-re Kína, India, az Egyesült Államok és Japán lesz a világ legnagyobb napenergia-termelője.

A MANAP közleményében kiemelte azt is, hogy a napenergia egyre olcsóbb, a Lazard Capital amerikai befektetési bank kalkulációja szerint 2016-ban a közmű méretű naperőművekkel termelt villamos energia költsége már alacsonyabb volt, mintha azt újgenerációs, kombinált gázturbinás erőműben, vagy a szén- és atomerőművekben termelték volna.

A szektorba áramló befektetések ugyanakkor csökkentek, tavaly 23 százalékkal kevesebb tőke érkezett 2015-höz képest, a napenergia-kapacitások bővítése ugyanis jelentősen függ a kormányzati stratégiák változásától - jelezte az egyesület.

Példaként említi, hogy az elmúlt években Japán élen járt a fejlesztésekben, de tavaly megváltozott az állami energiapolitika, és az állami beruházások inkább a szén- és atomerőművek fejlesztése irányába mozdultak el. Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is, a kormány ugyanis leállította jelentősnek mondható napenergia-programját. Indiában viszont erőltetett fejlesztések indultak, hogy az ország az egyre növekvő villamosenergia-szükségletét megújuló energia hasznosításával elégítse ki.

A magyar napenergia-piac szereplői óvatosan optimisták. Nemcsak az uniós támogatásoktól vagy a technológia árának csökkenésétől várják a fejlődést, hanem a szabályozási környezet stabilitásától is - hangsúlyozta a MANAP, a tagjai körében végzett 2017-es felmérése alapján.

Míg 2014-ben és 2015-ben is duplázódott az éves piacméret, addig  az energiahivatal előzetes adatai szerint 2016-ban harmadával csökkent az előző évhez képest, ami mindenkit óvatosságra intett a jövőbeli terveivel kapcsolatban - fogalmazott Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke a közlemény szerint.

Forrás: The Gurdian/NRGreport/MTI