Több a régió gázellátásának jövőjét befolyásoló döntést is megvitatnak a Budapest LNG Summit-on, melyet október 16-17-én rendeznek Budapesten.

Nem volt eseménytelen az idei nyár, ami a kontinens gázpiacát illeti. Több, az európai gázellátás jövőjét meghatározó döntés született. A múlt héten az Európai Parlament jóváhagyta a Tanács által javasolt szolidaritási mechanizmust, mely a tagország ellátásbiztonságát szavatolná. A megegyezés szerint a válsághelyzetbe került országok védett fogyasztói szomszédjaiktól kaphatnak gázt. Jól ismeri a kontinens energiabiztonságát érintő kihívásokat a konferencia egyik előadója, Amos J. Hochstein, a Tellurian alelnöke. Az amerikai külügyminisztérium energiaügyekért felelős korábbi különmegbízottja az elmúlt években azon is dolgozott, hogy Európa energiabiztonságát a gázforrások diverzifikálásával erősítse. 

Elindult a horvát LNG-terminálra korábban kiírt ún. open season eljárás nem kötelező érvényű szakasza. Ebben a fázisban az érdeklődők még szabadon jelezhetik várható kapacitásigényüket, ami a Krk-szigetre tervezett projektért felelős vállalat, a Croatian LNG, és a horvát szabályozó felé is fontos információ a jövőbeni ár meghatározásához. A piaci szereplők kapacitásigényeinek felmérése Romániában is tart már: a Fekete-tengerből származó gáz, ha szállítása elindul, nagy előrelépést jelenthet forrásdiverzifikáció terén. 

A térség szempontjából a minél változatosabb forrásokból történő gázbeszerzés különös jelentőségű. Nem csupán azért, mert így csökkentheti az orosz gáz iránti kitettségét, hanem azért is, mert javíthat pozícióján, s a jövőben jóval versenyképesebb árakon juthat majd gázhoz. Ehhez persze szükséges, hogy a tervezett vezetékek megépüljenek. Nyugat-Európa tökéletesen összekötött hálózatával összevetve a kontinens keleti és déli részén az infrastruktúra még mindig hiányos. S az uniós törekvések és támogatások (például a kiemelt uniós energetikai projektek) ellenére sem valószínű, hogy egyhamar a nyugatihoz hasonló vezetékrendszer szövi át a kontinens keleti felét. Bizonyos beruházások megvalósítása ugyanakkor komoly versenyelőnyt hozhat – ilyen például a Fekete-tengerből származó gáz Közép-Európába juttatása, mely a Bulgáriából Románián és Magyarországon keresztül haladó és eredetileg Ausztriába tartó BRUA-vezetéken zajlana. Az Európai Unió által támogatott vezeték megépítésével keleti irányból, de Oroszországtól független forrásokból juthatna a térség és Nyugat-Európa gázhoz. Ukrajna speciális helyzetéről és az ország jövőbeni gázbeszerzési lehetőségeiről is beszél majd várhatóan   Andrij Kobolyev, az ukrán Naftogaz vezérigazgatója aki szintén részt vesz a Budapest LNG Summit-on.  

Ám a vezetékrendszerek építése folyamatosan csúszik. Egyéni érdekek, a szabályozási háttér hiányosságai vagy finanszírozási nehézségek késleltetik a projektet létrejöttét. De vannak jó példák is. AZ ING Bank olaj és gázipari befektetésekért felelős igazgatója Ramon van den Dungen, számos sikeres befektetési project vezetője szintén előad a konferencián.  Nem véltelenül nyer egyre nagyobb teret a Európában és a térségben az LNG. A globális LNG-piac és szállítási útvonalak átrendeződése, bővülése nyomán egyre nagyobb volumenek érkeznek Európába. Bőven áll rendelkezésre a cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas létesítmény is, melyek az aktuális kapacitások többszörösét is képesek feldolgozni. A piac jövőjét vitatja meg előadásában Vargha György, a MET International vezérigazgatója. Mellette még számos nagyvállalat vezető, döntéshozó és elemző beszél majd arról, hogy pontosan milyen szerepet játszik az LNG Európa gázpiacán, illetve a mi régiónkban, hogyan hat az árakra, s hogyan alakítja a kontinens energiapolitikáját az LNG piaccal foglalkozó nemzetközi konferenciáján, október 16-17-án, a Budapesti LNG Summit-on.