Kurdisztán függetlenedési szándéka csak átmeneti hatású lehet az olajpiacra, az árak emelkedésére – állítják szakértők arra alapozva, hogy Törökország és Irak nyomásgyakorlása valószínűleg erejét veszti az ellentétes érdekek hálójában.

Törökország és Irak fokozta nyomását Kurdisztánra, miután az iraki fél-autonóm régióban a függetlenségre szavaztak. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal fenyegetőzött, hogy blokkolni fogják a kurd olaj átszállítását a török területeken, Bagdad pedig nemzetközi bojkottot szorgalmaz a kurd olajeladásokkal szemben. A kurd nép ugyan hétfőn elsöprő többséggel megszavazta a függetlenséget, a kurd regionális kormány – a nemzetközileg nem elismert – voksolást követően azt hangsúlyozta, hogy az eredmény a Bagdaddal folytatott tárgyalások kiindulópontja lehet, nem pedig a függetlenség végállomása.

A török elnök illegálisnak és semmisnek nevezte a népszavazást, közölve, hogy leállítja a kurd exportot, ami a Ceyhan török mediterrán kikötőig csővezetéken szállítja az olajat. "Lássuk, mire mennek a csővezeték nélkül, ha elzárjuk a csapot" – mondta Erdogan. A népszavazást Irán és az Egyesült Államok is ellenezte, azzal érvelve, hogy az destabilizálja a régiót. 

Haider al-Abadi iraki miniszterelnök még vasárnap arra szólított fel, hogy a külföld ne vásároljon olajat Kurdisztánból, mivel az illegális, nem az iraki központi kormányzat fennhatósága alatt történik. Irak "arra kéri a szomszédos és a világ országait, hogy kizárólag az iraki szövetségi kormánnyal egyeztessenek olaj ügyekben is" – tartalmazza a miniszterelnöki hivatal állásfoglalása.

Kurdisztánban napi 600 ezer hordó olajat hoznak felszínre, ami az iraki kitermelés 15 százaléka. A legvitatottabb a Kirkuk környéki terület, amelyet a kurdok 2014-ben vontak ellenőrzésük alá, azt követően, hogy az Iszlám Állam korábban elfoglalta azt, kiűzve az iraki kormány hadseregét. "Az iraki kormány nem fogja tétlenül szemlélni, hogy Kirkuk olajmezőit Kurdisztánba integrálják" – közölte a Bloombergnek adott interjúban Ayham Kamel, az Eurasia Group közel-keleti és észak-afrikai igazgatója. Az etnikai összetűzések sokkal szélesebb konfliktus forrásává válhatnak – tette hozzá.

Kurdisztán rengeteget köszönhet a nála sokkal erősebb szomszédainak. A régió bevételeinek zöme az olajkivitelből származik, amelyik nagyrésze egy Törökországon keresztül vezető csővezetéken bonyolódik. Ha a törökök drákói lépéssel leállítják a kurd olajkivitelt, az lebénítaná a kurd gazdaságot. "Ha a bojkott-felhívás eredményes lenne, akkor napi 500 ezer hordóval kevesebb olaj jutna a piacra" – kommentálta a Commerzbank a helyzetet. A bojkott veszélye, valamint az, hogy a törökök elzárhatják a vezeték csapját, az olajárak jelentős emelkedéséhez vezettek, a Brent ára 58-59 dollár fölé emelkedett, amire két éve nem volt példa. 

Borúlátóbb forgatókönyv szerint nem kizárható katonai összecsapás Kurdisztán és szomszédai között. Törökország hadgyakorlatozott Kurdisztán határán, Erdogan török elnök pedig arra figyelmeztetett, hogy "egyszercsak megérkezhetünk egy éjszaka".

Masud Barzani kurd elnök diplomáciai tárgyalásokat kezdeményezett, az iraki kormány viszont kizárta az egyeztetések lehetőségét kedden. "Barzani veszélyes játékot űz a pókerben" – jegyezte meg Anthony Skinner, a brit hátterű Verisk Maplecroft előrejelző cég igazgatója, aki szerint Barzani arra számít, hogy Törökország, Irán és az Egyesült Államok képtelen lesz közös álláspontot kialakítani, és nyomást gyakorolni a kurd regionális kormányra. 

Kockázatos játék folyik ugyan, de nem esélytelen a kurdok számára, hiszen egy katonai összecsapás a végső lépés lenne. Törökország le tudná állítani a kurd olajat szállító csővezetéket, ám Ankara is részesül a tranzitdíjakból. Bagdadnak sokkal csekélyebb a befolyása, pláne ha a törökök nem váltják be fenyegetéseiket. Ebben az esetben a kurdok puhíthatják Bagdadot azzal, hogy ajánlatot tesznek az olajmezőkből származó bevételek megosztására, ami régi sérelme az iraki vezetésnek. Amúgy Bagdad már több éve próbálta leállítani a kurd olajkitermelést, de soha nem jártak eredménnyel. 

A kurdok ráadásul nemrégiben rendezték üzleti-elszámolási vitáikat a területükön működő külföldi energetikai cégekkel, a Rosneft pedig bejelentette, hogy 1 milliárd dollárt kíván befektetni egy földgázvezeték kiépítésébe, amelyet a jövőbeni olajeldásokból fizetnének vissza a kurdok. 

Összefoglalva, a népszavazást követő, Kurdisztán és szomszédai között kirobbant szócsata már elérte a csúcspontját. Ez azt jelenti, hogy a magasabb olajárakra vonatkozó indokoknak már máshonnan kellene származniuk, azok nem alapozódhatnak a kurdisztáni kitermelési bizonytalanságokra – állította elemzésében az Oilprice.