Az okos mérés és hálózatok elterjedése és ésszerű alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az energiaellátás és fogyasztás hatékonysága javuljon. Magyarországon lassú a fejlődés, többnyire tesztprojektek futnak. Nemcsak a technológiai háttér hiányos, a megtérülés kérdése is visszafogja a fejlődést – hangzott el a Smart City Forum 2017 konferencián.
Az energiahálózatok gazdaságos és hatékony üzemeltetése csak okos módon fenntartható a jövőben – mondta Kudor Attila, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnöke, a Protheus Holding Zrt. vezérigazgatója.
A Protheus egy uniós forrásból finanszírozott projekt, melynek keretében Pakson és környékén megújuló energiát termelnek majd, okos/intelligens épületeket hoznak létre, s a közlekedést is fejlesztik. A tervek szerint összesen 11 megawattnyi energiát termelő napelemeket helyeznek el egy központi telephelyen, illetve önkormányzati épületek tetején, nemcsak Pakson, hanem számos környező településen.
A tömegközlekedésben elektromos üzeművel váltják fel a hagyományos meghajtású járműveket: összesen 17 darab elektromos busz (5 normális méretű és 12 midi) közlekedik majd a városban. A buszok töltéséhez szükséges töltőinfrastruktúrát is telepítik, a központi helyszínen és több ponton a városban. Mivel a buszok töltésigénye nagyobb 25 darab 50 kw és 5 darab 100 kw teljesítményű töltőt szerelnek fel. Önkormányzatok számára elektromos autókat és kisáruszállítókat is beszereznek.
A projektfejlesztés költsége durván 600-700 millió forint, melyet túlnyomó részt uniós forrásból fedeznek. Az ELENA (European Local Energy Assistance) lokális energetikai projektek fejlesztésére fordítható támogatás, 90%-ban fedezi a költségeket. Ugyanakkor kimondja, hogy a beruházás a projektfejlesztési összeg legalább hússzorosa legyen, ami összesen 15-16 milliárdos forint lesz majd – mondta Kudor. Ez jelentős összeg, melynek finanszírozását hazai operatív programpénzekből, egy finanszírozó bank segítségével, és az önkormányzat saját forrásaiból kívánják megteremteni. A cég 9-10 éves megtérüléssel számol, hosszútávon jövedelmező beruházásról van szó – mondta Kudor.
A smart grid az energiaellátás internete – mondta Füzi Ákos, az IP Systems Zrt. vezérigazgatója. Hasonlóképp a TV-hez és a rádióhoz, melyek egyirányú kommunikációs eszközök, a létező energetikai ellátórendszerek egyirányúak: a megtermelt energiát a fogyasztókhoz juttatják el. Az okos gridek ezzel szemben többirányú kommunikációt tesznek lehetővé, s megfordítják az irányt: a ház tetején napelemmel termelt energiát visszatáplálják a rendszerbe. Fontos, hogy hozzáférhetővé tegyük az adatokat – mondta Füzi. Ha erre sor kerül, számos a fejlődést segítő szolgáltatást, alkalmazást fejleszt majd a piac. Pontos adatok ismeretében a fogyasztó jobban tud tervezni, megtakarítani. Hálózati hiba esetén nem kell jeleznie a szolgáltatónak azt, mert a rendszer látja, és már javítja is. A kereskedők is várják a pontos adatokat, a jobb minőségű adatcserét, számukra ez a megfelelő árazás miatt is szükséges. A pontos mérés a szolgáltató számára is nélkülözhetetlen. Ha perces adatok állnak rendelkezésre nyomon lehet követni/meg lehet szüntetni az illegális vételezést, jobban ki lehet használni a kapacitásokat, valódi versenyt alakul ki.
Az okos gridek terjedését azonban több tényező lassítja. A beruházás drága, és a megtérülés kérdéses. Sok az adminisztratív akadály, melyek miatt nem valósul meg egy-egy projekt. Az ilyen hosszútávú befektetések esetén a kiszámítható üzleti/szabályozási környezet is fontos: ha valaki 10 éves megtérüléssel számol, lényeges, hogy ne változzon a szabályozás – mondta a szakember.
Azt, hogy a jövőben milyen rendszer épül ki az országban még nem tudni. A legátfogóbb hazai okosmérés fejlesztés tesztprojekt eredményei legkorábban 2018 őszén derülnek ki. A projektért felelős KOM Központi Okos Mérés Zrt., a MAVIR leányvállalata, országszerte eddig durván hetvenezer mérőt helyezett el különböző méretű településeken. A fizikai telepítés jövő március elején zárul, az adatok kiértékelése szeptember elejéig tart. Az uniós finanszírozású projektról, mely négy iparágban (gáz, villany, távhő és víz) mér okosan, ezután jelentés készül az uniónak. Bízunk abban, hogy országos kiterjesztésre lehetőséget kap mondta Molnár Gábor, a KOM Központi Okos Mérés Zrt. vezérigazgatója. A telepítés leggyorsabban a távhő szektorban zajlott, itt 20% feletti megtakarítást értek el a mérés nyomán, településtől, háztartásmérettől, stb. függően. A megtakarításra nemcsak a számla sarkallja a fogyasztókat, akik egyébként adatvédelmi okokból nem azonosíthatók, hanem az, hogy látják mekkora megtakarítást ért el szomszédjuk vagy egy azonos méretű háztartás – mondta Molnár. Az összehasonlíthatóság a szolgáltató, s az állam szempontjából is kiemelt jelentőségű. Ha nincs olyan adatbázis, ahol nyíltan összehasonlítható az egyes felhasználók fogyasztása, akkor nem tudja meghatározni, mely épületek energetikai felújítása szükséges, mely településen, háztartásokban lehet tovább javítani a hatékonyságot.