Közelebb került Magyarország az egységes, szabályozott európai tőkepiachoz azzal, hogy a központi értéktári szolgáltatásokat nyújtó KELER Zrt. beadta az úgynevezett CSDR (Central Securities Depositories Regulation) szabályoknak megfelelő működéshez szükséges engedélykérelmét a Magyar Nemzeti Banknak. A CSDR európai uniós szintű szabályai az eddiginél is biztonságosabb, hatékonyabb és átláthatóbb helyzetet teremtenek a tőkepiacokon a pénzügyi szolgáltatók, köztük a bankok és brókercégek, valamint a megtakarításokkal rendelkező emberek számára. 

Mérföldkőhöz érkezett a magyar tőkepiac, azon belül is a központi értéktári szolgáltatásokat nyújtó KELER Zrt. A társaság ugyanis szeptember 29-én beadta a CSDR szabályoknak megfelelő működéshez szükséges engedélykérelmét a Magyar Nemzeti Banknak. Az engedély elbírálására a formai ellenőrzést követően 6 hónapja van a hatóságnak, így a KELER Zrt. Európai Uniós értéktári engedélyének megszerzésére előreláthatólag 2018 tavaszán kerül sor – tudatta közleményben a társaság. 

A CSDR-t a 2008-ban elmélyülő pénzügyi válság hívta életre annak érdekében, hogy biztonságosabban, hatékonyabban és átláthatóbban működjenek a tőkepiacok. Ez az egyik legfontosabb válság utáni uniós szabályozás, amely a központi értéktárak működésére vonatkozik és jelentős lépést jelent egy egységes európai tőkepiac létrejötte felé. 

Minden pénzpiaci szereplő érintett

„A CSDR hatályba lépése fontos mérföldkő az európai tőkepiac működésében, a rendelet ugyanis többek között részletesen meghatározza, hogy egy központi értéktár mi alapján kap engedélyt, milyen szabályok szerint működik. A KELER-nek egyrészt a központi értéktári, másrészt a banki jellegű kiegészítő szolgáltatásaira vonatkozóan újra kell engedélyeztetnie tevékenységét.” − mondta Mónus Attila, a társaság vezérigazgatója. A magyar tőkepiac egyedüli központi értéktáraként a KELER az értékpapírok kibocsátásának, az értékpapír tranzakciók kiegyenlítésének legfontosabb háttérintézménye. A vezérigazgató hozzátette: „A CSDR nem csak a KELER-t érinti, hanem a vele közvetlenül és közvetve kapcsolatban álló összes szereplőt is, így a pénzügyi szolgáltatókat, köztük a bankokat, brókercégeket. Közvetve pedig azoknak is fontos, akiknek van valamilyen számlája az érintett cégeknél.”

Véget vetnek a késedelmes teljesítésnek

A CSDR szabályozásán belül az egyik legfontosabb lépés, a várhatóan 2019-től hatályba lépő kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó előírás. Ez teszi ugyanis kötelezővé az adott értéktár számára, hogy pénzbüntetést szabjon ki késedelmes teljesítések esetén az érintett szolgáltatókkal szemben, amelyet akár kényszerbeszerzés is követhet. „Az előírás célja, hogy a pénzügyi szolgáltatók a szerződéses kiegyenlítési időpontig teljesítsék az ügyleteiket, ezzel is terelve a szolgáltatókat afelé, hogy egyre kevesebb legyen a késedelmes teljesítés” − fogalmazott Mónus Attila.

A CSDR legfontosabb rendelkezései közé tartozik a kötelező dematerializáció vagy immobilizáció is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2023-tól minden transzferálható értékpapírt értékpapírszámlán kell majd nyilvántartani. Lényeges az a CSDR-hoz köthető intézkedés is, amely egységes prudenciális szabályokat ír elő az értéktárak működésének biztosítása érdekében. 

”A CSDR szerinti működés nem csupán egy kötelező kör a KELER és a magyarországi piacon érintett cégek számára, hanem az alappillérét jelenti a jövő értéktári hálózatának és így az európai tőkepiac működésének, amely ez által rugalmasabb, átláthatóbb és biztonságosabb lesz, valamint támogatja a KELER azon stratégiáját is, hogy hazai értéktárból meghatározó nemzetközi szereplővé váljon.” – tette hozzá Mónus Attila vezérigazgató .