NRGreport
Menü

Nem akar az olajiparban dolgozni az Y és a Z generáció

Trading | Végh Zsófia | 2017-10-05 10:42

Egyre nehezebben tudnak fiatal, szakképzett munkaerőt verbuválni és alkalmazni az olajjal és gázzal foglalkozó cégek – az utánpótlásnak ugyanis komoly fenntartásai vannak az iparággal és annak környezetre gyakorolt hatásával.

Bajba kerülhetnek a klasszikus olajvállalatok , ha a jövőben nem sikerül megfelelő számú képzett munkaerőt leszerződtetniük. Márpedig a legújabb generációt nehéz hadrendbe állítani, szemléletük markánsan eltér attól, amit ezen cégek képviselnek.

Az értékrendbeli különbségeket az EY térképezte fel: a cég az Egyesült Államokban végzett kutatást az Y (19-35 évesek) és Z (16-19 évesek) generáció tagjai között. A tanácsadó országos felmérése az olajról, a gázról és az ezeket termelő cégekről kérdezte a fiatalokat, majd az említett cégek vezetőit is megszondázta. Végül összevetette, mennyire vág egybe a két kör elképzelése.

A válaszok alapján nem sokban. A fiatalok, különösen karrier szemszögből, megkérdőjelezik az iparág jövőjét. Az olajra és a gázra szüleik energiahordozójaként tekintenek, az iparágban végezhető munkát bizonytalan, veszélyes fizikai munkának tartják, amely még a környezetet is károsítja. Mindez visszatartó erőként hat azokra, akik ilyen irányban tanulnának tovább vagy a területen helyezkednének el. Szemléletük ugyan változhat, ha tapasztalatot szereznek, az olajvállalatok így sincsenek könnyű helyzetben. Mindenképpen alkalmazkodniuk kell majd az új elvárásokhoz, s az iparág fejlődésével új, eddig még nem alkalmazott innovációs készségekre lesz szükségük.

A Z-generáció közel kétharmada szimplán nem tarja vonzónak az iparági munkákat. Sőt, majd’ negyven százalékuknak egyáltalán nem tetszenek az itt kínált munkák. Kevesebb ellenérzést táplálnak az Y-generáció tagjai, legalábbis azok, akik kevesebb tapasztalattal bírnak: 45 és 44 százalék az olajipari karriert vonzónak és nem annak tartók aránya, 11 százalék pedig nem tudott egyértelmű választ adni. Figyelembe véve, hogy ebben a korcsoportban a tartós munkanélküliek száma magas, a fenti számok sem biztatók.

Még borúsabb a fiatalok jövőbeli lehetőségekről alkotott elképzelései, 46 százalék szerint nincs lehetőség fejlődni a területen, 39 százalék pedig a pálya anyagi stabilitását is megkérdőjelezi. A tanulmány szerzői szerint a legaggasztóbb az, hogy minden három megkérdezett fiatalból kettő úgy gondolja, hogy az olajipar inkább problémákat okoz, mintsem megoldja azokat.  

Az olajipari cégek megítélése csupán egy része az egyenletnek –  a gazdasági környezet változásai, ágazatra gyakorolt hatásai szintén alakítják a megkérdezettek véleményét. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyag miatt az árak csökkenek, túlkínálat alakul ki, melyre a cégek elbocsátásokkal és bércsökkentéssel válaszolnak. Az iparág ezen reakciója nem ismeretlen a fiatalok előtt – s emiatt sem tekintenek ezen cégekre hosszútávú, stabil munkaadóként. Ahhoz, hogy az olajár ingadozását követő gyakorlatukon változtassanak, új munkaerő menedzsment stratégiára van szükség. Bizonyos feladatok automatizálása, digitalizálása segíthet a munkaerő megtartásában, s a fiatal generáció igényeihez is muszáj igazodni, mondja a tanulmány.

Egy közös, az ifjabb generációt is inspiráló vizió kitűzése, a digitalis készségek integrálása a mindennapi munkába, új kommunikációs stratégia alkalmazása mind jó eszközök lehetnek arra, hogy az iparágról és a cégekről kialakult kép megváltozzon. 

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport