NRGreport
Menü

Oroszország nagyot robbantana az energiatárolásban

Talán kevéssé ismert tény, hogy a döntően olajra és földgázra épülő Oroszország, kihasználva a területén lévő nagy számú és nagy vízhozamú folyót, villamosenergia-szükségletének egyötödét vízenergiából állítja elő. Moszkva ráadásul azt tervezi, hogy a jövőben ennél is meglepő terület fejlesztésébe kezd, ez pedig az energiatárolás. 

Alexander Novak orosz energia miniszter a hét elején azt mondta, hogy Oroszországnak vezető helyre kell törnie a napenergia és az energiatárolás területén. A miniszter szerint az orosz napelemgyártó cégek már most felveszik a versenyt a világ nagy gyártóival az egy napelemre vetített hatékonyság tekintetében. 

A megújulókkal kapcsolatos oroszországi hírek azért még nem gyakoriak a nemzetközi sajtóban, amin persze nincs mit csodálkozni. Az orosz gazdaság ugyanis nagy mértékben az olajra és a gázra épül és mindeddig nem sok jelét mutatta a moszkvai vezetés, hogy a megújulókra is szeretne hangsúlyt fektetni. A jövőben azonban ez az állapot várhatóan változni fog, ugyanis az orosz gazdaság irányítóinak is az a célja, hogy minél inkább függetlenítsék az országot az olajtól. 

Az év elején Oroszország elindította az eddigi legnagyobb megújuló projektjét. A kormány 1,9 gigawattnyi szélenergia megtermelésére vállalkozó cégektől várt ajánlatot. A jelentkezők által vállalt összkapacitás végül 2,3 gigawattal bőven meghaladta a várakozásokat. 

A napenergia területén és komoly előrelépések történnek Oroszországban. Az országot sújtó uniós szankciók ellenére több területen is közös munka kezdődött. Például az orosz állami atomcég, a Roszatom partnerségi megállapodást kötött a francia alternatív energia és atomenergia bizottsággal az alternatív energiahordozók és az energiatárolás területén folytatandó közös kutatási tevékenységről. 

Az energiatárolás minden, megújulókban érdeklet ország és vállalat számára kiemelkedő jelentőséggel bír és ezalól Oroszország sem kivétel. A Kreml azt szeretné elérni, hogy 2024-re a villamosenergia termelés 4,5 százalékát a megújulók adják, amihez egyrészt mintegy 5,5 gigawatt megújuló kapacitás létesítése, másfelől az energiatárolási rendszerek fejlesztése szükséges. Utóbbi azért, hogy a szél- és napenergiatermelés időszakosságát ellensúlyozzák.  

A Roszatom például a lítiumbányászatba és értékesítésbe is beszállna, sőt akár saját lítiumion-akkumulátorok fejlesztésébe is kezdene. A cég ezzel az elektromos autók terjedéséből szeretne hasznot húzni. Kirill Komarov, a cég egyik vezetője a Bloombergnek azt mondta, hogy a Roszatom a lítiumlánc minden egyes részében szertene részt venni, a kitermeléstől az akkumulátorok gyártásán át egészen az autógyártókkal kötött szorosabb együttműködésig. 

Ezen törekvések a tudomány oldaláról is erős támogatást kapnak. A Moszkvai Állami Egyetem a hét elején jelentette be, hogy egy új módszert fejlesztettek ki a katódanyagok összetételének kialakítására, amivel jelentősen csökkenthető az akkumulátorok töltési ideje. A fejlesztőcsapat szerint a módszerrel a telepek 30-60 másodperc alatt feltölthetők a teljes kapacitás mintegy 75-80 százalékára. A Tesla szupertöltő rendszerében 80 százalékos töltöttségi szintet jelenleg 30 perces töltési idővel lehet elérni. 

Hogy mennyire komolyan gondolja Oroszország az energiatárolás fejlesztését, jól jelzi egy, az Energiaügyi Minisztérium által augusztusban közzétett koncepció, amely három fő fejlesztési területtel számol. Az egyik a nagy hálózatok számára fejlesztett energiatárolási rendszerek, a másik az ipari áramfogyasztók által használt tárolási magoldások, a harmadik pedig a közlekedésben és például a független, okos energiaellátó rendszerekben használt energiatárolás fejlesztésére fókuszál. Ezek a fejlesztések alapjaiban változtathatják meg az orosz gazdaság szerkezetét, és az átállás akár egy évtizeden belül is megtörténhet - írja az Oilprice.com

Forrás: Oilprice.com