NRGreport
Menü

Az oroszok mindent bedobnak a sarkvidéken

Sem a nemzetközi szankciók, sem pedig az alacsony olajárak nem tántorítják el Oroszországot azon ambiciózus tervétől, hogy kiaknázza a területi fennhatósága alá eső északi sarkvidéki olajkészleteket. 

Moszkva ezen szándékának legújabb jele az volt, hogy áprilisban az állami tulajdonban lévő Rosznyeft kezdett fúrásokat az orosz sarkvidéki területek legészakibb pontján, a Laptyev-tengeren lévő Katangszkij-területen. Október elején a cég bejelentette, hogy a terület kitermelhető olajtartalékai elérik a 80 millió tonnát, ami 586,4 millió hordónak felel meg. A földtani mérések szerint ugyanakkor az itt található teljes olajkészlet 298 millió tonna, azaz 2,184 milliárd hordó. Az itteni olaj ráadásul nagyon jó minőségű, könnyű és alacsony a kéntartalma - írja az Oilprice.com

A Rosznyeft ezért folytatja a kutatófúrásokat annak érdekében, hogy további adatokat szerezzen a terület geológiájáról, újabb olajlelőhelyeket találjon és meghatározza a jövőbeni kitermelési stratégiákat.   

Az Oroszországhoz tartozó sarkvidéki területeken egyébként a Rosznyeft mellett a Gazprom olajcége a Gazprom Nyeft végezhet még kutatásokat. Ez utóbbi cég üzemelteti az egyetlen, már működő olajkitermelő platformot az orosz Sarkvidéken. A Pecsora-tengeren található Prirazlomnoje-mező 2013 óta termel olajat és becslések szerint 70 millió tonna, mintegy 513 millió hordó olajat rejt, ebből éves szinten 5,5 millió termelhető ki teljes kapacitás mellett. 

A Rosznyeft egyébként azt is tervezi, hogy jövőre újraindítja a fúrásokat a Barents-tengeren, két éven belül pedig a Kara-tengeren is, de hosszú távon a teljes, orosz fennhatóságú sarkvidéki vizekre kiterjesztené tevékenységét. A vállalat összesen 28 sarkvidéki területen rendelkezik kitermelési engedéllyel, amelyek összesen 34 milliárd tonna, 249,22 milliárd hordó olajat rejtenek. A Rosznyeft 2012 óta mintegy 1,74 milliárd dollárt invesztált a sarkvidéki kutatásokba és a 2021-ig tartó időszakban további 4,354 milliárd dollárt költenek majd az itteni fejlesztésekre.

Oroszország már több alkalommal is kijelentette, hogy politikai prioritást élvez a sarkvidéki olaj kitermelése és a terület fejlesztése. Moszkva ezt hosszú távú finanszírozással segíti és azt a politikai üzenetet is megfogalmazta, hogy a nemzetközi szankciók sem tántorítják el az országot a sarkvidéki ambícióitól. 

Az amerikai szankciók 2014-től kezdve megtiltják az olyan áruk, szolgáltatások és technológia exportját Oroszországba, amelyekről gyanítható, hogy az orosz sarkvidéki olajkutatást és kitermelést segítenék elő. 

Moszkva ezért kiemelten támogatja az itteni kutatásokat. Augusztus végén Dimitrij Medvegyev, orosz miniszterelnök azt mondta, hogy Oroszország 2025-ig több, mint 2,7 milliárd dollárt szán a sarkvidéki kontinentális talapzat kutatásaira és a környező területek gazdaságának fejlesztésére. A program három alappillérre épít: a gazdasági növekedés elősegítésére, a tengeri infrastruktúra javítására és a kontinentális talapzat technológiájának és berendezéseinek fejlesztésére.

A program részeként 2021 és 2025 között az orosz kormány 414,5 millió dollárral támogatja olaj- és gázipari berendezések, technológiák és a kutatást elősegítő berendezések beszerzését a Sarkvidéken. 

Azt ugyan nem lehet egyelőre tudni, hogy 2050-ben kinek lesz szüksége a sarkvidéki orosz olajra, de Moszkva rövid távon sokat vár az itteni kitermeléstől és a Rosznyeft révén az első gyümölcsöket akár már idén learathatja.

Forrás: Oilprice.com