Oroszország hosszútávú szerződésekben foglalt gázt bizonyos esetekben fele áron adja európai országoknak, mint amennyiért 2012-ben adta – mondta Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője, akivel az NRGreport az LNG Summiton készített interjút.

Alternatívája vagy versenytársa lehet a vezetékes gáznak Európában az LNG?

Mindenképpen komoly szerepet játszik az LNG, még akkor is, ha fizikailag nem érkezik be a piacra. Az a tény, hogy az LNG megérkezhet és kiszoríthat csővezetékes gázt az európai piacról, olyan fenyegetést jelentés a vezetékes szállítók számára, melyet figyelembe kell venniük saját termékük árazásakor. Az LNG-n kívül olyan más versenytárs, mely a csővezetékes szereplőket árengedményre késztetné, kevés van. Az egyetlen a megújuló források alkalmazása.

Mikor lehet vezetékes gáz versenytársa árban is az LNG? Az orosz gáz és infrastruktúra áraival versenyre kelhet-e?

Hogyne kelhetne. Oroszország hosszútávú szerződésekben foglalt gázt bizonyos esetekben fele áron adja európai országoknak, mint amennyiért 2012-ben adta. S nem azért, mert a kitermelés költségei ilyen mértékben csökkentek. Az olajárak csökkenése az olajárhoz kötött gázár formula esetében ezt eredményezte. S bizonyos területeken az orosz gáz szembe találta magát versenytársakkal, többek között az LNG-vel és kénytelen volt alkalmazkodni a nyomáshoz. Ez a jelenség már zajlik.

Mit gondol az infrastruktúráról? Többen felvetették, hogy a rendszer túlméretezett, nem megfelelő a szerkezete.

Európának inkább örülnie kellene annak, hogy egy jól kiépített gázinfrastruktúrával bír. A kontinens már ma is jelentős nettó gázimportőr, a fogyasztás durván kétharmadát importáljuk. Az európai kitermelés várhatóan csökken a jövőben, így az importkitettség 80-85%-ot is elérhet. Ha Európa gázt szeretne használni, nincs más lehetősége, mint hogy a legjobban kiépített, átjárható gázinfrastruktúrát építi ki és tartja fenn azért, hogy az Európába érkező gáz a legolcsóbban jusson el hozzá. Az infrastruktúra költség viszonylag kis része a fogyasztói árnak – erre érdemes költeni.

Jogos a befektetők óvatos hozzáállása, hogy nagyon szűrik a beruházóra váró LNG-projekteket?

A befektetők mindig így tesznek, ami helyes. Európában egyébként nemcsak privát befektetők finanszíroznak, az Európai Unió is részt vállal kiemelt ellátásbiztonság, integráció szempontjából kulcsfontosságú projektekben. Különösen ebben a régióban egy érték, hogy megépülnek azok az infrastruktúra összeköttetések, melyek számunkra versenyt, ellátásbiztonságot, piaci integrációt lehetővé teszik.

Egy friss tanulmányban a REKK azt vizsgálta, hogyan alakítja a régió energiapiacát az LNG. Mire jutottak az infrastruktúrát illetően?

A Stratégiában meghatározott legfontosabb infrastruktúrák megalkotásával az európai gázrendszer képessé válik bárhonnan gázt fogadni, és arra, hogy bármilyen általunk modellezett keresleti vagy kínálati sokk esetén kiszolgálja az európai igényeket. Ez a bolgár-görög, szerb-bolgár interkonnektorok, a Balti-országokat összekötő vezetékek. Amit sokkhelyzetben kevésbé használt bármilyen rendszer az a Midcap projekt, a Spanyolországot Portugáliával összekötő vezeték.

Ellátásbiztonsági szempontból szintén vizsgálták a rendszert. Melyek voltak a főbb következtetések?

Az európai ellátás biztonságának szempontjából a tárolók nagyon fontos szerepet játszanak, s bizonyos esetekben nélkülözhetetlenek. Ám a rendszer túlméretezett. A trend, mely során például Írországban bezártak egy tárolót, folytatódhat, mert nagyon sok, nem kihasznált kapacitás van a piacon. Úgy tűnik, hogy a piac nem hajlandó megfizetni azt a költséget, ami a tárolók üzemeltetéséhez szükséges. Más versenyző rugalmassági forrásokat vesz inkább igénybe, mely a piac összeköttetése miatt elérhető a piac számára.

Milyen szabályozási sajátosságok vannak?

Kelet-Európában a keretrendszer még nem kellőképp piacbarát ahhoz, hogy az országok jól összekötöttek legyenek. Sem a tárolók közös használatában, sem abban, hogy közösen készüljenek vészhelyzetekre. Sok helyen olyan gázszabályozás van érvényben, mely megakadályozza, hogy vészhelyzet esetén a gáz szabadon áramoljon az országok között.

Mi a helyzet az árakkal?

Mára eltűnt a Nyugat- és Kelet-Európa közötti árkülönbség. A 2025-re vonatkozó előrejelzésünkben nem tudtunk olyan forgatókönyvet vázolni, legyen szó LNG-ről vagy vezetékes gázról, ahol az árak közötti eltérés 10%-on kívül lett volna. Bárhonnan is érkezzen a gáz Európába, ahhoz képest az európai árak 10%-al tudnak felfelé vagy lefelé kilengeni. Regionálisan pedig nincs eltérés a kelet- és nyugat-európai árak között – az árkülönbség az Európai Unió és az energiaközösség között alakul ki, nem az unión belül.