NRGreport
Menü

Oroszországban meg sem épülhetne Paks II?

Az orosz szabályozás tételesen kizárja és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség sem ajánlja, hogy aktív törésvonalak fölé atomerőművet építsenek. Márpedig a Paks II. erőmű blokkjai ilyen területen épülnének fel - írja blogjában Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője egy tanulmányra hivatkozva. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár ugyanakkor egy korábbi blogbejegyzésében azt állítja, hogy a terület szeizmológiai szempontból nem veszélyes. 

Jávor Benedek blogbejegyzésében az Átlátszó által nyáron közölt tanulmányokat idézi, amelyek szerint a paksi telephely földrengés-veszélyességi szempontból veszélyesebb, mint az a kormányzati kommunikációból, vagy a telephelyengedély alapján kiderül. A Dr. Magyari Árpád által végzett vizsgálat olyan felszínhez közeli elmozdulásokat - azaz földrengéseket -  tárt fel a telephelyen, amelyek földtani szempontból a közelmúltban történtek, ezért a szakember azt állítja, hogy paksi telephely alatt aktív törésvonal húzódik. 

Aktív törésvonalra nem lehet atomerőművet építeni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai szerint. A NAÜ ajánlása úgy fogalmaz, hogy felszínre kifutó, vagy felszínközeli törésvonalak esetében nem javasolt az építkezés, a magyar szabályozás viszont kihagyja a felszínközeli kifejezést, így a magyar jog szerint az ilyen elmozdulások nem tekinthetők kizáró körülménynek. 

Jávor Benedek szerint nemcsak a NAÜ, hanem az orosz szabályozás is kizárja, hogy aktív törésvonalak fölé atomerőművek épülhessenek. Jávor szerint az orosz szabályozás úgy fogalmaz, hogy "Nem megengedett nukleáris erőmű elhelyezése: - közvetlenül aktív vetőkön elhelyezkedő telephelyeken." A szabályozás egyértelműen definiálja az aktív vető fogalmát is. Eszerint: "Aktív törésvonal – olyan tektonikai törésvonal amely mentén a földkéreg érintkező blokkjainak 0,5 méteres vagy azt meghaladó relatív elmozdulása következett be az elmúlt 1 milló évben (negyedidőszak)." A Magyari féle tanulmány pedig megállapítja, hogy a paksi telephely alatt olyan aktív törésvonalak húzódnak, amelyek néhány centiméterestől 60 centiméteresig terjedő elmozdulásokat pordukáltak a negyedidőszak alatt. Ez tehát részben meghaladja az orosz szabályozásban lévő 0,5 méteres kritériumot, azaz az orosz szabályozás kizárja a paksihoz hasonló területeken az atomerőművek építését. 

Jávor kitér arra is, hogy az orosz szabályokban léteznek kockázati besorolások is, amelyek egyrészt az elmozdulások alapján állítanak fel kategóriákat, másrészt ezek alapján maguk a telephelyek is kockázati kategóriákat kapnak. Ahol a várható elmozdulás meghaladja a 0,3 métert, ott a telephely az I-es kockázati besorolást kapja. Ezeknél pedig más telephely kiválasztását javasolja az orosz szabályozás.  

Aszódi szerint nincs veszély

A témában Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár is írt több blogbejegyzést saját blogjában idén júliusban. Ezek szerint a paksi telephellyel kapcsolatos vizsgálatokat 2014-ben kezdte meg a Paks II. projekttársaság. A vizsgálatokat a legmodernebb eszközökkel folytatták és a háromdimenziós szeizmikus vizsgálatok mellett számos mélyfúrásra, sekélyfúrásra, műholdas vizsgálatokra, árkolásra és sok egyéb vizsgálatra is sor került.

Az eredmények alapján a megbízott szakcégek összeállították a telephelyengedély-kérelmet, amelyet a Paks II. projekttársaság 2016. október végén adott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Aszódi szerint a vizsgálatokkal és a telephelyengedély-kérelemmel kapcsolatos minden adat nyilvánosan hozzáférhető. 

Aszódi szerint a telephely alatt húzódó törésvonal megléte nem újkeletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokból is egyértelműen kiderül. A vizsgálatok szerint az aktív vető megléte nem kérdőjelezi meg a telephely alkalmasságát, ez akkor lenne így, ha a vetőről bebizonyosodna, hogy képes szignifikáns és maradó felszíni elmozdulást létrehozni. Ugyanakkor a széleskörű vizsgálatok (földtani és geomorfológiai térképezés, űrgeodézia, vízi szeizmika) alapján kizárható, hogy a vető jelentős (szignifikáns) maradó (permanens) felszíni elmozdulást lenne képes okozni , vagyis kizárható, hogy a vető kapabilis lenne. A vizsgálatok megállapították a telephelyre jellemző, 100 ezer évente visszatérő földrengés jellemzőit: a vízszintes talajfelszíni gyorsulás 0,34 g-re adódott, ez lesz az új blokkok méretezési alapja. Aszódi szerint ez kellően robosztus szerkezetet eredményez ahhoz, hogy egy földtani eredetű kezdeti eseménynél a létesítmény biztonsága biztosítható legyen.

Forrás: NRGreport