Elkezdődnek a Paks beruházás keretében elvégzett munkálatok első kifizetései – jelentette be dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferencián, ahol szóba került a Metár rendszer szabályrendszere és az is, hogy napelemfarmok építését tervezi a Mol – derül ki a konferencia sajtóanyagából. 

Még nem hívtuk le az orosz hitelt, de ez a helyzet ezekben az órákban megváltozik: a tegnapi miniszteri döntés alapján az első 10 fővállalkozói számlát kifizették, ennek érdekében pedig megemelik a Paks II. projektcég alaptőkéjét, mintegy 98 millió euróval – ennek a kifizetése folyamatban van, hamarosan lehívjuk az első részletet az orosz hitelből. Minden számla 80 százaléka orosz hitelből, 20 százaléka hazai forrásból lesz kiegyenlítve – mondta Aszódi Attila .

A Paks II. beruházás esetében 7,35 százalék körüli projekt belső megtérülés várható az Európai Bizottság vizsgálatai szerint, amelyek szerint tehát kifejezetten pozitív megtérülés várható. A projekt megtéríti összes költségét és profitot fog termelni – emlékeztetett a Bizottsági döntésre Aszódi Attila. A Bizottság kötelezettségeket is előírt a projekt kapcsán, azonban a Paks II. beruházás a Bizottság szerint közös európai érdeket szolgál, az európai ellátás biztonságát – emelte ki.

Európai kitekintésben: az EU28 villamos-energia termelésének összetételét tekintve az atomenergia részesedése 30, a fosszilis forrásoké 40 százalék fölötti, míg a fennmaradó részarányt a megújulók teszik ki; az EU hozzávetőleg 1 millió MW beépített teljes erőművi kapacitással rendelkezik. Az elmúlt évtizedekben más-más energiaforrások dominálták a fejlesztésekben. Az öregebb, nem ritkán 40 évnél idősebb, jellemzően szenes erőművek élettartama a következő években a végére ér, ami a teljes beépített kapacitás mintegy 25 százalékát jelenti: a következő 15 évben nagyjából 500 TWh áram fog kiesni a rendszerből évente. Ez azt jelenti, hogy a kieső, jellemzően alaperőművi kapacitások pótlására a nap- és szélenergián túl is jelentős fejlesztésekre lesz szükség Európában – mondta Aszódi Attila.

Ez Magyarországra is igaz. Ennek egyik szelete a Paks II. projekt, de jelentős további, nem atomerőművi fejlesztésekre van még szükség a hazai ellátás biztosítására. A hazai adottságokra tekintettel a magyar energiaellátás lehetőségei teljesen mások, mint például a szomszédos Ausztriában; erre tekintettel az EU-ban az energiamix megválasztása nemzeti hatáskör – fogalmazott dr Aszódi Attila.

Jön a "nagy” Metár

Hamarosan teljessé válik a teljes Metár rendszer (Megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer) működtetéséhez szükséges szabályrendszer; az erre vonatkozó kormányrendeletek megjelenése a következő hetekben várható – mondta dr. Velez Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztályának főosztályvezető-helyettese a konferencia nyitóelőadásában, amelyben a hazai megújuló energia és energiahatékonysági helyzetképet ismertette.

A rendszer hosszas tárgyalás eredményeképpen jött létre; az Európai Bizottsággal folytak az egyeztetések, ezért elsőre, az év elejétől csak az úgynevezett "kis Metár" indult el, júliusban aztán megszületett a teljes megállapodás is a Bizottsággal – emlékeztetett.

A Bizottság iránymutatást adott ki, hogyan is kéne működniük a Metár-hoz hasonló rendszereknek. Ennek alapján az ipari fogyasztókra eső terhelést igyekszünk csökkenteni és költséghatékonyá tenni: új kormányrendelet fog születni e tárgyaban, amely arra igyekszik majd motiválni a megújuló energia termelőket, hogy minél pontosabban igyekezzenek megtervezni és előre jelezni termelésüket – mondta el Velez Tamás. Ettől a kiegyenlítési költségek jelentős csökkenését remélik, hiszen a Metár rendszer végső célja a megújulók teljes integrálása a magyar energiaellátásba – tette hozzá.

Az Unió célja, hogy minél inkább egybe fogja az uniós energiapolitikát, de vannak ezek közül nem elfogadható törekvések – mondta a szakember, aki szerint nem veszik figyelembe kellő súllyal, hogy az egyes tagországok energiamixei nagyon különbözőek. Ezeket a fenntartásokat nem csak Magyarország, de más tagországok is jelezték.

A megújuló energiafelhasználással kapcsolatban emlékeztetett, hogy Magyarország a kötelező 13 százalékos helyett, 14,65 százalékos arányt vállalt 2020-ig, de ezt már most elértük például a biomassza felhasználásnak köszönhetően. "Ahhoz, hogy ezt az arányszámot fenntartsuk, további befektetésekre van szükség, például a Metár rendszer kibővítésére, és fel kell készülni a 2020-as határidő utáni időkre is"- tette hozzá a szakember.

Az épületenergiai hatékonyság kapcsán Velez elmondta, hogy az épületek háromnegyede szorul felújításra. Csak a fűtés az energia 75 százalékát viszi el, ezért az itt felmerülő energiaszükségletét kell leginkább csökkenteni. Az energiaszükséglet 60 százalékát a lakóházak támasztják, de fontos a középületek hatékonyságának javítása. 50-70 százalékos energiamegtakarítás érhető el, a beruházások elvégzésével.

A Mol 3 ipartelepén tervezi napelemes termelő kapacitás telepítését, 18 MW összteljesítménnyel – mondta el Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója a Portfolio konferenciáján. A barnamezős beruházással megvalósuló fejlesztések 37 hektáron valósulhatnak meg. Mindemellett a hazai olajtársaságnál vizsgálják a napelem telepítés lehetőségeit mintegy 500 töltőállomásukon tetőzetén is – jelentette be.

Mindenki látja, hogyan alakul át a világ, és nemcsak az energiaellátásban jelennek meg a megújulók, de az utakon is az elektromos autók révén. Ennek megfelelően a Mol is előállat tavaly az Enter Tomorrow 2030 stratégiájával, aminek célja, hogy olajipai óriásból vegyipari céggé váljon. Ennek részeként a finomított kőolajnak az eddigi 70 százalékkal szemben, csak 50 százalékból készül majd üzemanyag, a fennmaradó 20 pedig megy a petrokémiába – emlékeztetett Fasimon a hosszú távú vállalati stratégia egyik legfontosabb pontjára.

A stratégia teljesülésének aktuális állását ismertetve elmondta, egy év alatt lezajlott az 1 milliárd eurós poliol beruházás Tiszaújvárosban, amivel elindultunk a műanyagok világába. A jövő évben átadják ugyanitt a műgumi üzemüket is; Fasimon Sándor szerint ezzel Petrokémiai fellegvár épül. A vállalat termelésének egyharmada valósul meg ma Magyarországon, ami 40 ezer hordó naponta. Az ügyvezető kiemelte  még, hogy az elmúlt egy éveben lekerültek az Agip kutakról a logók, amivel befejeződött az ex-ENI hálózat teljes átalakítása, amivel már több mint 500, kutyabarát töltőállomást üzemeltet a cég.

2018-ig előrukkolnak egy saját flottakezelővel is, 1500 autóval Fleet Solution néven, mert Fasimon szavaival: "nem üzemanyagot, hanem kilométert szeretnénk eladni a vevőinknek, fogalmazott, kiemelve, hogy a NEXT-E projekt néven készül a 150 kilométeres sűrűségben villám- és gyorstöltőhálózat a cseh határtól az Adriáig és a Fekete-tengerig. Szavai szerint kockázati tőke irányába is nyitottak, East West European Venture Capital Fund néven, 6 milliárd forintos alapot indítottak, amiből 40 százalékát Magyarországon kell befektetni.

Túlversenyzés uralja a földgázpiacot 

Konszolidáció előtt áll a földgázpiac Magyarországon, ami értelemszerűen nehéz időszak az ágazat számára – mondta el előadásában Szabó Gergely, a MET Magyarország vezérigazgatója a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferencián. A következmény akár bizonyos szereplők engedélyének visszaadása is lehet, de az M&A aktivitás is élénkülni fog várhatóan – tette hozzá. A régiós piacok eltérő érettségi fázisban vannak, sajnos a magyar piac profitabilitás szempontjából a rosszabbak között van; Szlovákia például már előrébb jár nálunk – fogalmazott.

A hazai földgázpiac jelenleg a túlversenyzés közepén, az iparági profitabilitás minimumán van. A piac még nem lépett be az érett piac állapotába; bár – nagyjából 2016-tól – már megidult az érett piaci jellemzők felé, de a technológiai forradalom nehezíti a konszolidációt – fogalmazott. A technológiai forradalom más-más következményeket hordoz keresleti és a kínálati szempontból: míg keresleti oldalon a minél nagyobb energiahatékonyságra illetve kényelemre való igényről, addig kínálati oldalon elsősorban a megújulókról és az energiatárolásról szól.

A konszolidációs folyamat evolúciós pályájának helyes irányát a szabályozásnak kell biztosítania – mondta. Az evolúciós folyamat a piac tisztulását is jelenti, egy fenntartható margin környezet kialakítását: ezt a hatékonyság növelése szolgálja leginkább.

A hatékonyság növelése történhet a horizontális integráció (hatékony üzemméret elérése; portfóliók felvásárlása, beolvasztása; regionális integráció), a vertikális integráció (például értékláncon belüli szinergiák pl.), illetve a stratégiai szövetségek kialakítása által. A folyamat kifutása az lehet, hogy végül a fogyasztóknál "futnak össze", találkoznak az iparágak és szolgáltatások, telekommunikáció, bankszektor, földgázszektor.. – mondta előadásában Szabó Gergely.

Kevés a megújuló befektetés Magyarországon 

"Új szellem járja át Európát" – kezdte Ságodi Attila, partner, a KPMG kormányzati, infrastruktúra, energetikai és közüzemi ágazatokért felelős vezetője előadását, aki szerint ez most pozitív töltetet nyerhet, azzal, hogy az energiaellátás kézzelfoghatóvá válik, közelebb kerül az emberekhez. Az EU-s cél a biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia, az integrációt pedig támogatások ösztönzik, bár a szakember szerint ezek átláthatósága és mértéke megkérdőjelezhető. "Azok a nagy projektek, amelyek Európában folynak, látszólag nem az EU által preferált projektek" (Nord Strem2, Turk Stream, TANAP). A diverzifikáció fő meghajtójának a jövőben Ságodi az LNG-t látja.

Szavai szerint a megújuló energiaszektor beruházásai 11 év alatt az ötszörösére emelkedtek: Magyarországra éves 400 millió dolláros befektetési összeg jut, ami azonban elmarad az uniós 1,2 milliárd eurós átlagtól. A jelenleginél nagyobb lépésekre van szükség a szakember szerint e téren.

A hatékonysági beruházások az építőiparra is hatnak, 9 százalékkel több energiahatékonysági beruházás volt 2016-ban, mint a megelőző évben. Az e-mobilitás területén is van hova fejlődnünk. Az 1 millió főre jutó elektromos hajtású gépjárműve száma Magyarországon 75, amíg az EU-ban 840, az USA-ban pedig 1730, de Kínában is 470.

A szakember emlékeztetett, hogy a párizsi klímaegyezmény a gazdaság dekarbonizációjához a részvevők 2030-ra 40 százalékos CO2 kibocsátást vállaltak, a szűkebb értelemben vett villamosenergia termelésben pedig 30 százalékos energiahatékonysági javítást tűztek ki célul.

A fenntarthatóság üzleti előny 

Optimális energiaellátása tekintetében minden országnak megvannak az optimum pontjai, azonban Magyarország esetében sem lehet egyetlen energiaforrást kiemelni – mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Group vezérigazgatója a Portfolio konferenciáján, aki szerint Magyarország számára a földgáz-nukláris energia-megújuló energiaforrások mix jó megoldást kínálhat, amellyel fenntartható költségek mellett teljesülhetnek a klímavédelmi célok.

Az Alteo vezérigazgatója szerint bizonyos berögződésekkel szemben a megújuló beruházások nem drágák, a támogatási igény nem kiugró, a finanszírozás megszervezhető, amihez tőke és bankhitel elérhető. Igaz, van az a környezet, amelyben semmilyen erőművi beruházás nem megtérülő.

Az egyes országok, így Magyarország energiaellátásának megtervezésekor alapvető fontosságú kérdést jelent egyebek mellett, hogy milyen import-arányt tartunk elfogadhatónak, a földgáz és a megújulók aránya vagy a kogenerációs stratégia. Az azonban biztos, hogy ahogyan földgáz alapú nagyerőművekre továbbra is szükség lesz, úgy a megújulóknak is méltó helyre kell kerülniük a magyar energiaellátásban, és nagyobb arányt kell elérniük abban – húzta alá. Olyan stratégiára van szükség, amely szervesen integrálja ezeket az eltérő erényekkel rendelkező, de egymást kiegészítő technológiákat, és a befektetői szempontokra is tekintettel van.

Az üzleti és közösségi szempontok között nincs feloldhatatlan ellentét; az államnak és a magánszférának pedig szövetségeseknek lenniük, e téren azonban még vannak még teendők. A kormánynak a szabályozási környezet megalkotásakor figyelembe kell vennie egyebek mellett azt is, hogy a szakmai alapú döntéshozatal és tisztes profittermelés elengedhetetlen az ágazatban is. 

Az energetikában hatalmas változások történnek és további nagy átalakulás vár rá; ezt illusztrálja az Alteo esete is, amely nem csak 20, de még 10 éve sem létezhetett volna a jelenlegi, a fenntarthatóságot kiemelten kezelő üzleti modelljével az akkori körülmények között.

A konferencián elhangzottakról további részletek is olvashatók későbbi cikkünkben.