Tíz éven belül az Amerikai Egyesült Államok nettó olajexportőrré válik, köszönhetően az iparágban zajló technológiai forradalomnak.

Az észak-amerikai palaolaj-forradalom nyomán az Egyesült Államok az elkövetkező tíz évben – az 1950-es évek óta először – nettó olajexportőrré válik. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint az amerikai olajtermelés olyan mértékben növekszik, mint a történelemben még soha, ami messzemenő következményekkel jár az Egyesült Államok és a világ számára. Az utóbbi időben az USA több olajat exportált, mint amennyit 1953-ban importált – írta a The Guardian -, miközben az olajkivitel tilalmát csak 2015-ben oldották fel. Az ezredforduló óta lezajlott technológiai fejlődés, a repesztéses módszer alkalmazásával óriási, korábban elérhetetlennek hitt tartalékok kiaknázása vált lehetővé, a palaolaj és -gáz felhozatala teljesen átrajzolta az energiatérképet. 

Ma az amerikaiak kevesebbet fizetnek a benzinükért, s miközben egyre több olajat hoznak felszínre, alaposan megnyirbálták az olajexportálók (OPEC) képességét, hogy döntő befolyással legyenek a golábális olajárak alakulására. "Az Egyesült Államok vitathatatlanul vezető szerepet tölt be az olaj- és gáztermelésben, s megkerülhetetlen az energia világában" – mondta Dr. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója. A közgazdász hozzátette, az amerikai olajtermelés várható bővülése túlszárnyalja azt a növekedést amit Szaúd-Arábia produkált az 1960-1970-es években, a gáztermelésében bekövetkező boom pedig elhomályosítja azt a felfutást, amit a Szovjetunió ért el anno a szibériai területek bekapcsolásával. Nem csoda ezek után – állapítja meg a jelentés -, hogy az Egyesült Államok csökkentette olajfüggőségét a nemzetközi kereskedelmben. "Mindez óriási hatást gyakorol Észak-Amerikában, jelentős beruházásokat generál a petrolkémiában és más energiaigényes ágazatokban, átrendezi a nemzetközi kereskedelmi folyamatokat, kihívás a vetélytársak és az üzleti modellek számára" – magyarázták a jelentés szerzői.

Ma a globális olajtermelést Oroszország, az Egyesült Államok, az OPEC tagjai, utóbbiból kiemelkedően Szaúd-Arábia uralják, míg a gáztermelésben Oroszország és az USA mellett Irán és Katar is "nagyjátékosnak" számít, utóbbi világelső a földgáz cseppfolyósításában (LNG) és exportálásában. Az amerikaiak azonban hamarosan megelőzik majd Katart, s a 2020-as évek közepére a világ legnagyobb LNG-exportőrévé válnak. Az energiaügynökség előrejelzése szerint az Egyesült Államok 2027-re lehet nettó olajexportőr, kicsivel később mintahogy azt az amerikai kormány 2026-ra jósolta. Donald Trump álma, Amerika elsősége így az energiában is megvalósulhat, csökkentve a függőséget a külföldi olajtól. Iparági szakértők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy mindez nem valósulhatna meg, ha Barack Obama nem vezet be üzemanyag-fogyasztási előírásokat. 

Az innováció lehet a gyógyír

Kína oly mértékben fejlődik, hogy 2030-ra várhatóan a világ legnagyobb olajfogyasztójává válik, megelőzve az Egyesült Államokat. De egész Ázsia földgáz iránti étvágya fékezhetetlennek tűnik, 2040-re az LNG-export 70 százalékát ázsiai kikötőkben fejtik le. Globálisan tovább nő az energiaigény, de sokkal lasabban mint az elmúlt időszakban. 2040-re egyenértékesben számolva várhatóan 30 százalékkal több energiát használunk fel világszerte, alapvetően a tovább növekvő kínai és indiai szükségletek kielégítésével – jósolja az ügynökség. Ellentétben néhány szakértő és olajtársaság, mint például a Shell várakozásával, akik szerint az üzemanyag iránti kereslet a jövő évtizedben éri el a csúcsát, az IEA-nál úgy vélik, hogy bár lassul a növekedés, de 2040-re sem lesz csúcson a fogyasztás.   

Fatih Birol úgy véli, meghatározó lesz a villamosenergia iránti igény növekedése, arra számít, hogy az elektromos autók száma a jelenlegi 2 millióról 300 millióra növekszik 2040-re. De ez koránt sem jelenti azt – fogalmazott az IEA ügyvezető igazgatója, hogy az olaj napjai meg lennének számlálva, sőt az olaj iránti kereslet továbbra is nőni fog a teherjárművek, a hajók, a repülés és a petrolkémia kiszolgálása miatt. A gáz továbbra is fontos szerepet játszik majd a piacon megjelenő új igények kielégítésében. A megújulók szerepe sokkal hangsúlyosabb lesz, az új erőművi beruházások két-harmada ebben a szektorban valósul meg, sok ország számára válik a legolcsóbb energiaforrássá a nap, a szél, a víz. A zöld energia előretörése ellenére a szén-dioxid-kibocsátás 35,7 gigatonnára emelkedik 2040-re, túl magasra ahhoz hogy fékezzék a globális felmelegedés hatásait. Fatih Birol mindezek ellenére bizakodó, ahogy fogalmazott: "Nagyon reménykedek abban, hogy keményebb kormányzati politikákkal, korszerűbb technológiákkal megfordítható a trend, az innováció eredményeként egy másik világot láthatunk majd" – idézte cikkében a The Guardian.