A hét egyik legfontosabb eseménye lesz a csütörtöki OPEC találkozó. Az OPEC és nem OPEC tagok közti kitermelés csökkentő program jövőjéről döntenek Bécsben, amely az olaj árfolyamára is hatással lesz. A jelenlegi program alapján az OPEC tagok vállalták, hogy teljes napi kitermelésüket közel 1,2 millió hordóval szorítják le, míg a mára 10 főre módosult, szervezeten kívüli partnerek összesen napi 600 ezer hordóval. Az utóbbi mennyiség felét Oroszország adja, melyet Mexikó és Omán követ – írja elemzésében az Equilor.
A legfrissebb hírek szerint az OPEC vezető kitermelője, Szaúd-Arábia és Oroszország múlt hét pénteken megegyezett arról, hogy a 2018 márciusáig futó programot 9 hónappal, jövő év novemberéig hosszabbítsák meg. A hírt pozitívan fogadta a piac, hiszen egyfelől ezzel (látszólag) megcáfolták az oroszok azt az álláspontjukat, miszerint csak 6 hónapos hosszabbításban egyeznének meg, másfelől pedig a globális olajkészletek és velük a piaci többlet is tovább apadhat. A Financial Times meg is jegyezte, hogy az orosz fél az elmúlt hónapokban egyértelműen a gyenge rubel mellett tört pálcát, melyet a 9 hónapos hosszabbítás alááshat. Az olajárban idén nyáron bekövetkezett fordulat erősítette az USDRUB kurzusát is, amely a 60 feletti szintekről 58 közelébe süllyedt. Az olajár további menetelése a rubel erősödését is támogathatja, amely ellentétes a választásokra készülő orosz elnök retorikájával.
A már említett olajárfolyam emelkedés az OPEC programjának részbeni sikerét jelzi. A program finoman szólva is nehézkesen indult, a Brent ára a januári kezdet óta csak szeptemberben haladta meg az év eleji szinteket. Az olaj árának a dollár értékvesztése is jót tett, amely június végén kapott ismét lendületet. A program eddigi mérlege alapján a fejlett országok olajkészletei 183 millió hordóval szűkültek, mellyel az olajpiaci többlet felét sikerült ledolgozni. Ugyanakkor az OPEC és külső partnerei nem dőlhetnek hátra, hiszen az amerikai kitermelés jelentette fenyegetettség közel sem múlt el.
Sőt, az OPEC tagok könnyedén a 22-es csapdájában találhatják magukat. Az olajár emelkedését az OPEC erőfeszítései (is) fűtötték, azonban az egyre drágábbá váló nyersolaj számos termelőt csábíthat vissza a piacra. Ennélfogva minél sikeresebb lesz az OPEC, annál több amerikai termelő dönthet a kutak újranyitásáról és/vagy modernizációjáról. Az amerikai Baker Hughes jelentésében ez a folyamat még nem jelent meg, hiszen a működő olajkutak száma júliusban tetőzött, azóta pedig nem történt érdemi változás, miközben a Brent hordónkénti ára 50 dollárról 63 dollár közelébe ért, a WTI pedig közel 10 dollárt erősödött.
Az Equilor elemzői szerint az amerikai olajtermelők körülbelül 3-4 hónapos késéssel követik az eseményeket, így az elmúlt hónapokban látott árfolyam emelkedés jövő év elején érhet be, különösen akkor, ha a WTI típusú olaj ára is tartósan 60 dollár fölötti szintekhez tapad. Nem mellesleg a közelgő OPEC döntés is egyelőre kivárásra késztethette a termelőket.
Visszatérve az OPEC találkozóra, az olajpiacon ismételten egy már „klasszikusnak” tűnő OPEC-ralit láthatunk. Az árfolyam az ülés előtt jelentősebb emelkedést mutat, arra spekulálva, hogy az OPEC meghosszabbítja a programot. A Bloomberg gyűjtése alapján a hedge fundok pletykára venni, hírre eladni stratégiát alkalmazhatnak, melyet a Barclays véleménye is erősít. Véleményünk szerint a maximum 9 hónappal történő hosszabbítást a piac már beárazta. Ennél hosszabb kifutás, és a szabadkártyás Nigéria vagy Líbia integrálása esetén számíthatunk csak tartós ralira.
Az OPEC programot ugyanis nem csak a külső versenytársak, hanem a belső tagok is hátráltatják. A szervezet számára égető kérdést jelent Nigéria, Líbia és esetleg Irán beemelése a programba, hiszen az OPEC teljesítési kvótája októberben 60%-os volt, miközben a 3 említett kitermelőt kivéve ez 114% lett volna. Iránt azonban el kell választanunk Nigériától és Líbiától, hiszen a tavaly októberi referenciaszinthez képest Irán olajtermelése kvázi csökkent, míg Líbiáé 77%-kal emelkedett, Nigériáé pedig 27%-kal az októberi adatok alapján. Líbia közölte, hogy csatlakozik a programhoz, amennyiben a napi kitermelését a jelenlegi 1 millió hordóról 1,25 millió hordóra tudja emelni. Nigéria is támogatását fejezte ki, ha sikerülne legalább 6 hónapig stabilan tartania olajtermelését, melyet a belpolitikai válság hátráltat. Ez utóbbi rövid távú megoldására kevés esély mutatkozik.