Az Európai Parlament (EP) támogatta az Ipar, kutatás és energiaügyi bizottság javaslatát, amely szerint 2030-ra az energiahatékonyságot 35%-kal kell növelni, a megújulók arányát legalább 35%-ra kell feltornászni, a közlekedési szektor energiaellátásának 12%-át pedig megújulók forrásokból kellene előállítani. Ennek elérésére a tagállamokat arra kérik, hogy tűzzenek ki nemzeti célokat, amelyet az energiaunió kormányzásáról szóló külön törvény szerint kell végrehajtani és monitorozni.
Az energiahatékonyság kapcsán az EP 35%-os európai célkitűzést és tájékoztató jellegű nemzeti célokat akar. A 2030-as adatokat az energiaellátás és fogyasztás modellezésére használatos európai PRIMES modell alapján kell kiszámolni. Az energiahatékonyságról szóló jogszabálytervezetet 485 szavazattal 132 ellenében 58 tartózkodás mellett fogadták el.
Ennek elérésére nemzeti célokat kell kitűzni, amitől bizonyos körülmények között legfeljebb 10%-kal szabadna eltérni. A megújulókról szóló állásfoglalást 492 szavazattal 88 ellenében 107 tartózkodás mellett fogadták el. Jose Blanco Lopez (S&D, Spanyolország) elmondta: “A Bizottság igen szerény javaslattal állt elő, ha teljesíteni akarjuk a párizsi egyezmény vállalásait, többet kell tennünk. A Parlamentben széles konszenzus van a bátrabb 2030-as célok, az energia-önellátás jogának biztosítása, a közlekedési szektor környezetbaráttá tétele kapcsán. A szén alapú energiahordozókról való leszakadás nem fékezi, hanem pörgeti a gazdaságot és növeli a versenyképességet.”
A képviselők azt akarják, hogy 2030-ra az út és vasúti közlekedés energiafelhasználásának 12%-a megújuló energiából származzon. Javaslatuk szerint az elsőgenerációs, élelmiszer-alapú, az erdőirtást serkentő bioüzemanyagokat a 2017-es szinten kell tartani és az út és vasúti közlekedésben az arányuk maximum 7% lehet. 2021-re ki kell vezetni a pálmaolajat a piacról. A fejlettebb bioüzemanyagok és újrahasznosított üzemanyagok aránya 2021-re a minimum 1.5%-ot, 2030-ra 10%-ot kellene elérnie. 2022-re a transzeurópai úthálózat 90%-át elektromos töltőállomásokkal kell felszerelni.
A képviselők támogatási rendszert hoznának létre, hogy a fenntarthatatlan biomassza felhasználás helyett a környezetbarát források és technológiák jussanak nagyobb szerephez. Az energiatermelésben a maradék- és hulladék fának kell elsőbbséget biztosítani. A másik oldalról azonban a megújuló villamosenergia-termelésnek piaci alapokon kell nyugodnia, ahol a termelés a kereslet-kínálat függvényében zajlik és a hálózatok korlátait, illetve az integráció költségeit is szem előtt tartják.
Az EP támogatta azt a szakbizottsági javaslatot, miszerint az otthonukban energiát előállító fogyasztók mindenféle külön adó vagy díj nélkül tárolhassák és használhassák saját fogyasztásra a megtermelt energiát. A tagállamoknak fel kell mérnie, hogy akadályozza-e valamilyen jogszabály az energia önellátást és gondoskodniuk kell róla, hogy a háztartások akadálytalanul tudjanak úgynevezett energia közösségekbe tömörülni. Miroslav Poche (S&D, Csehország) elmondta: “Az energiahatékonyság az energiaunió kulcsfontosságú eleme. A bátor célkitűzések segítik az energia- és klímacélok elérését, az energiaszegénység elleni küzdelmet és a versenyképességet.”
Az energiaunió megvalósítása érdekében 2019. január elsejétől minden tagállamnak tízévenkénti úgynevezett integrált nemzeti energia és klímatervet kell bemutatnia a Bizottságnak. Az első ilyen terv a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozik. A Bizottság elemzi az integrált nemzeti energia- és klímaterveket és ajánlásokat vagy korrekciós lépéseket tesz, ha úgy ítéli meg, hogy az eddig lépések vagy haladás üteme nem megfelelő. A Energiaunó irányításáról szóló tervezetet 466 szavazattal 139 ellenében fogadták el 38 tartózkodás mellett. A tárgyalások azonnal kezdődhetnek, mivel a Tanács az energiahatékonyságról júniusban, a megújulókról és az energiaunió irányításáról decemberben már kialakította az álláspontját.
Michele Rivasi (Greens/EFA, Franciaország) újságíróknak azt mondta, hogy az EU történelmi lépést tett a klímacélok elérése érdekében. Ezek a döntések függetlenséget, munkahelyeket és befektetéseket hoznak. Az irányítási szabályok összekapcsolják a civil társadalmat, a helyi hatóságokat és a kormányzatokat, az átláthatóságra pedig az energia lobbi miatt van szükség. A bolygó és lakosainak jövője mindennél fontosabb." Claude Turmes (Greens/EFA, Luxemburg) szintén újságírók előtt arról beszélt, hogy “A Tiszta Energia Csomag kapcsán a Tanácsban elért decemberi kifejezetten gyenge megállapodás után büszke vagyok rá, hogy a Parlament a most hozzájárult az EU hitelességének visszaállításához. A megújulókra és az energiahatékonyságra vonatkozó bátrabb célok, az erős kormányzási szabályokkal együtt hozzájárulnak ahhoz, hogy a párizsi klíma célokat valóra válthassuk és 2050-re a gazdaság egyáltalán ne szenet használjon. „