Hozzátette, a két fél szorosan együttműködve dolgozta ki a 2013-ban elfogadott kkv-stratégia megújított tervezetét, kifejezetten a magyar körülmények, szabályozási környezet és a vállalati sajátosságok figyelembevételével. A miniszter a megállapodás fontos tartalmi elemének nevezte, hogy a hangsúlyt a magyar kkv-k versenyképességének és termelékenységének előmozdítására kell helyezni. A szakmai anyag így külön-külön vizsgálja azokat a problémákat, amelyek a vállalkozások indulásakor mutatkoznak, illetve a növekedési szakaszban, végül az úgynevezett "érett" fejlődési szakaszban jelentkező feladatokat, nehézségeket.
A kormány 2017-ben meghirdetett versenyképességi fordulatának nélkülözhetetlen követelménye a magyar kkv-k termelékenységének növelése – húzta alá Varga Mihály. Az OECD arra kapott felkérést, hogy a magyar gazdasági, jogi környezet ismeretében, a nemzetközi tapasztalatokat, a jó gyakorlatokat is figyelembe véve fogalmazzon meg olyan stratégiai javaslatokat a kormány számára az érintett magyar kormányzati szereplők bevonásával, amelyek hosszú távon képesek a kkv szektor helyzetbe hozására, termelékenységének növelésére és így fokozottabb bekapcsolásukra a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe vagy az úgynevezett globális érték láncolatba – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy ebben a tervezésben miért az OECD Magyarország partnere, Varga Mihály elmondta: a szervezet a fejlett gazdaságok klubja, immár 35 tagállammal minden kontinensről. Az elmúlt három évtizedben az OECD gyűjtötte össze egy helyen a legtöbb tudást és tapasztalatot a működő piacgazdaságokról, nehézségekről és kihívásokról, a jó megoldásokról és talán a legtöbbet tette kutatásokkal és elemzésekkel az újabb és újabb globális kihívásokra adandó gazdaságpolitikai válaszok kialakítása érdekében.
NRGreport
