A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított idei elemzés (Military Balance 2018) kimutatja, hogy a NATO európai tagországai 2017-ben átlagosan 3,6 százalékkal növelték védelmi kiadásaikat az infláció kiszűrésével mérve.
A ház hangsúlyozza, hogy a 2014-2015-ben kezdődött növekedés folytatódik, ám a védelmi kiadások szerkezetét "okosítani kell", mivel például Belgiumban és Portugáliában a teljes védelmi költségvetésnek több mint az egyharmadát a katonai nyugdíjak vitték el tavaly.
Mindeközben három globális hadiipari óriáscég, a BAE, a Boeing és a Lockheed Martin egyenként többet költ kutatásra és fejlesztésre, mint Nagy-Britannia és Franciaország kivételével az összes többi európai ország.
Az IISS londoni szakértői szerint a védelmi technológia összehangolt fejlesztését más tényezők mellett az is indokolja, hogy ma már nem magától értetődő az a dominancia a katonai légi tevékenységben, amely az elmúlt három évtizedben az Egyesült Államok és szövetségesei egyik kulcsfontosságú előnyének számított.
A londoni intézet szerint a jelek arra vallanak, hogy Kína 2020-ra hadrendbe állíthatja a korlátozott észlelhetőségű, vagyis "lopakodó" technológiával készülő Csengtu (Chengdu) J-20 harci repülőgépet. Ha ez megtörténik, az IISS elemzői szerint az Egyesült Államok elveszíti monopolhelyzetét a lopakodó technológiájú, bevethető készültségi szintű harci repülőgépek terén. Kína emellett hasonlóan ambiciózus lendülettel fejleszti haditengerészetét is. Kínában 2000 óta több tengeralattjáró, romboló, fregatt és korvett készült, mint Japánban, Dél-Koreában és Indiában együtt – áll az IISS világjelentésében.
A tanulmány szerint Kína és Oroszország folyamatosan az Egyesült Államok és szövetségesei globális dominanciájának kikezdésére törekszenek, és bár a nagyhatalmak közötti háború korántsem elkerülhetetlen, ezek az országok módszeresen készülnek a konfliktus lehetőségére.
Az IISS-jelentés szerint ugyanakkor Oroszországban a korábban vártnál lassabban halad a katonai technológia meghirdetett nemzedékváltása a szűk finanszírozási és ipari keresztmetszetek miatt. A probléma mindenekelőtt az orosz haditengerészetet érinti. Moszkva mindazonáltal igyekszik a nagy felszíni hadihajók gyártási lassúságát azzal ellentételezni, hogy kisebb hajóira nagy precíziós fokú fegyverrendszereket telepít – hangsúlyozzák a londoni kutatóműhely szakelemzői.