NRGreport
Menü

Az áram tárolásának megoldásával gyökeresen átalakul majd az energiaipar

Interjú | Végh Zsófia | 2018-02-27 07:48

A napokban jelent meg a BP az energiaágazat kilátásait értékelő kiadványa, a BP Energy Outlook. Ebben az olajipari nagyvállalat különféle forgatókönyveket vázol 2040-ig, s trendek alakulása mellett értékeli az egyes energiahordozók iránti kereslet alakulását, azok a piacra gyakorolt hatását. Ám a technológia fejlődése, egy-egy áttörés, például az elektromos áramtárolás esetleges megoldása eredményeképpen a mostanitól teljesen eltérő világ is kialakulhat – mondta az NRGreportnak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. Interjú.

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője | Fotó: Erste

Milyen jövővel számol a vállalat az energiaágazatban?

Viszonylag kiegyensúlyozott világot vár a BP, ahol a megújulók és a szénhidrogének körülbelül azonos súlyt kapnak a jövőben. Azonban 2040-ig annyi technológiai változás történhet, hogy a maitól teljesen eltérő világ várható. A fő kérdés továbbra is az, hogy tudunk-e elektromos áramot megfelelő hatékonysággal tárolni? Ha igen, a megújuló arány teljesen más lesz, akárcsak az elektromos autók aránya a közlekedésben, melyet a cég most 15 százalékra tesz. Ha lenne a piacon olyan elektromos autó, ami felveszi a versenyt a belsőégésű motoros járművekkel, az igény óriási lenne rájuk – de nincs ilyen.

Nyilván emiatt is véli a BP úgy, hogy az olaj és a gáz iránti kereslet megmarad, s ha nem is feltétlenül nő, de kiegyensúlyozott marad.

Ez tűnik számomra az előrejelzések közül a legreálisabbnak. Lesznek változások, ám ezek nem feltétlenül olyan ütemben, gyorsan következnek be, ahogy számolnak velük. Hasonlóan a 2000-es évek internet lázához, ahol a változások inkább 2010 körül valósultak meg, az elektromos autózásban is sokan várják, hogyha már ma legyen termék a piacon, ám jó eséllyel erre inkább 2025 körül kerül majd sor. Mivel addig is komoly átalakuláson kell a világnak keresztül mennie, az olaj szerepe megmarad. Az elektromos autózás a könnyű gépjárműveket érinti, melyek a közlekedés legfeljebb negyedét teszik ki. Más szegmensben marad, sőt nő az olaj szerepe: a petrolkémiában például nem is nagyon tudnak mást alkalmazni. A polipropilén és polietilén gyártásánál a gáz lehet alternatíva, de a vegyipar más területein, melyek gyorsan növekednek, csak az olaj jut szerephez.

A BP a szénnel sem számol le – forgatókönyvük szerint inkább stagnál majd a szénfelhasználás.

Itt inkább komolyabb csökkenést látok, melynek elsősorban környezetvédelmi okai vannak. Indiában és Kínában a gáz terjedését elsősorban ilyen megfontolások segítik. Hiába a kőszén a legolcsóbb, olyan mértékben szennyezi használata a környezetet, amit a lakosság nem tűr. Ezért nem értek egyet ezzel a megállapítással – az olaj és gáz esetében inkább látom a kiegyensúlyozott keresletet, ami egy darabig még, majd tetőzik, s utána, több évtizeden keresztül megmarad.

A kitekintés több forgatókönyvet is vázol a gáz iránti kereslet alakulására. Ezek valamivel kevesebb súlyt helyeznek erre az energiahordozóra, mint például az Európai Unió, ahol egyértelműen a megújulók és a olaj/szén közötti áthidaló megoldásént tekintenek rá.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésével összevetve ez a riport kissé alulértékeli a gáz szerepét. A gáz növekedési lehetősége a leggyorsabb; különösen úgy, hogy a cseppfolyósítás költsége drasztikusan esett. A gázkínálat bőséges, ráadásul földrajzi szempontból is egyenletesen van elosztva, ellentéten az olajjal, ahol a készletek hetven százaléka a Közel-Keleten található. Az én jövőképemben a gáznak jóval nagyobb, a szénnek pedig kisebb szerepe lesz annál, amit a BP ír. Persze technológia fejlesztések révén ez is változhat -  a szén is visszatérhet, ha sikerül csökkenteni a CCS (szén-dioxid-leválasztás és –visszasajtolás) technológia költségeit. Ha itt áttörés történik, komoly reneszánsza jöhet a szénnek, melyből szinte mindenki saját készlettel bír, s mely olcsó.

A piaci változások mellett a szabályozás is hatással van arra, mi kerül előtérbe. Mekkora hatással lehet ez a trendekre?

A környezetvédelemnek, ami a szabályozásban jelenik meg, nagyon fontos szerepe van. S hogy a lakosság mi fogad el. Kína és India példája azt mutatja, hogy a szabályozás és az emberek hosszabb távon fontosabb, mint az ipari lobbi. A technológia a földgáz esetében is komolyan befolyásolhatja annak elterjedését. Az utóbbi időben egyre többet beszélnek arról, hogy a földgáz előállításának környezetvédelmi hatása nem biztos, hogy olyan mint ahogy gondolják. Az alaptézis az, hogy egy kilowattóra energia előállítása során kétszer annyi szén-dioxid kibocsátással jár, ha szénből állítják elő. Viszont egyre több kutatás szól arról, hogy a földgáz-bányászat során elszabaduló metán lényegesen veszélyesebb.  Bizonyos kutatások pedig azt mondják, hogy kevesebb üvegházhatású gáz keletkezik, ha szénből állítják elő, s nem gázból. Ha bebizonyosodik mindez, el kell gondolkodni a földgáz jövőjéről.

A kitekintés szerint legnagyobb mértékben a megújuló energiaforrások növekednek majd. Bizonyos országokban, például Dániában, a teljes villamosenergia-termelés több mint felét adják. Meddig futhat ki? Milyen mértékig válthatják ki a megújulók a fosszilis energiahordozókat?

A megújulók terjedését leginkább áruk hajtja: előállítási költségük jelentősen csökkent az elmúlt egy-két évben. A hálózatok „hátán” 20-25 százalékig mindenütt ki lehet építeni megújulókat. Ennél magasabb szintre akkor lehet lépni, ha háttérkapacitásokat helyezünk melléjük pld. tárolást vagy bekapcsolunk külföldi hálózatokat. Dánia főként így használja a megújulókat. A növekedés gyorsulása lassulni fog. A szabályozás is sokat hozzátesz: ma már sokszor a leghatékonyabb szabályozások fejlődő piacokon fordulnak elő, ahol olyan ösztönző rendszereket vezettek be, amilyen optimális elterjedésüket segítik. Például ott értékelik/támogatják a megújulókat nagyobb mértékben, ahol azok közelebb vannak a fogyasztókhoz, ahol az adottságok jobbak. Ha pedig technológiai áttörésre sor kerül, akkor jóval nagyobb arányban épülhetnek be a rendszerbe.

Németországban a napokban jelentették be, hogy az atomenergia mellett a szénerőműveket is leállítják, ami még inkább a megújulóknak kedvez. Miként hat a piacra, ha túlsúlyba kerülnek a megújulók?

A német egy speciális eset. A megújuló arányt azért is tudják növelni, mert egy európai hálózat részei. A megújulók felfutása pedig más német iparágak felfutását is segítik. Ezek később visszatermelhetik ezt a beruházást, emellett komoly környezetvédelmi érvek hajtják a német Energiewende-t. Ennek ellenére az országon belül is vitáznak arról, hogy hatékony-e vagy sem. Többek között amiatt, mert a nukleáris energia kivezetése a kőszén erősödését hozta magával. Ha most ezt kivezetik, a földgáz kerülhet előtérbe, ami az orosz gazdaságnak és a nemzetközi LNG termelőknek jelent majd komoly támaszt.

A napokban elhalasztották a bírósági döntést arról, mely szerint egyes nagyvárosokba Euro 5-ös és Euro 3-nál alacsonyabb besorolású dízel- és benzines járművekkel nem lehetne behajtani. Milyen hatással lehet a lipcsei bíróság döntése az ágazatra?

A döntést elnapolták, de mivel nagyon erős a környezetvédelmi megfontolás, úgy vélem a környezetvédőknek fognak igazat adni. Komoly kárt okoz majd, de a német autóipar nagyon erős, le tudja írni ezeket a veszteségeket. Hosszabb távon olyan elektromos, hibrid és más megoldásokat vezetnek be, melyekkel megtartják pozíciójukat. 

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport