A Mol 2030-as stratégiájának megfelelően, villamos energiát termelő napelemparkokat épít Magyarország három városban.

A cég három üzemében épít napelemparkokat: Tiszaújvárosban a MOL Petrolkémia (MPK), Százhalombattán a Dunai Finomító, valamint Füzesgyarmaton a bányászati üzem területén – jelentette be ma sajtótájékoztatón Fasimon Sándor, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár. A saját beruházás keretében megvalósuló parkok várhatóan az év végéig készülnek el.

Az erőművek a tervek szerint összesen 18.38 MWp kapacitással működnek majd és több mint kilencezer háztartást tudnak ellátni villamos energiával. A projekt a KÁT (Kötelező Átvételi Támogatás) feltételei szerint valósul meg, ennek keretében a MAVIR szabályozott áron veszi át a megtermelt energiát húsz éven keresztül. A megújuló beruházások megtérülése eltér a fosszilis energiahordozókétól. Ám a cégnek korábban is volt szabályozott és piaci alapú tevékenysége – egy KÁT-alapú beruházás ezért nem idegen profiluktól – mondta az igazgató.

A napelemparkokban megtermelt zöldáram mintegy kilencezer tonna szén-dioxid kibocsátását váltja majd ki.

„Amikor a MOL 2030 stratégiát megalkottuk, elköteleztük magunkat az innovatív és alternatív technológiák mellett. Olyan fejlődési útra léptünk, amely további beruházások alapja lehet. A most kiépülő napelemparkokkal a MOL hozzájárul Magyarország megújuló energetikai vállalásainak teljesítéséhez is. A napelemparkok telepítésével egyrészt a MOL a ki nem használt ipari területein is megtérülő beruházást valósít meg, mindeközben jelentős zöld energiát állít elő, mintegy 9 ezer tonna széndioxid-kibocsátást vált ki évente, ezzel is óvva a légkört” – mondta a sajtótájékoztatón Fasimon Sándor, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója.

A fosszilis üzemanyagok a jövőben és a cég portfoliójában is meghatározóak maradnak. Ám a benzines mellett más üzemanyag meghajtású gépjárművek is közlekednek majd az utakon. Jelenleg a feldolgozásban keletkező termékek hetven százalékát a MOL közlekedési üzemanyagként hasznosítja –  2030-ra ennek arányát ötven százalékra csökkentik majd, a különbséget pedig petrolkémiában használják majd fel – elsőként poliol gyártására.

A MOL az elektromos közlekedésben vezető pozíciót szeretne betölteni Magyarországon. E törekvés része a közelmúltban indult car sharing szolgáltatás, a MOL Limo, és az elektromos töltők telepítése – a cég 2012-ben elsőként indított el hazánkban elektromos autóknak gyorstöltési lehetőséget, hamarosan pedig több száz töltőt állít fel a régióban a Next-E konzorcium keretében. Mindezeken túl a MOL jelentős áramkereskedelemmel is rendelkezik, 2017 óta látja el kereskedőként kizárólag megújuló energiaforrásokból nyert árammal az ALDI-t.

„Azt, hogy a villanyautó hozza-e meg az áttörést, még nem tudjuk megmondani. De rugalmassá kell válnunk, és fel kell készülnünk, bármilyen világ is következzen be”, mondta az NRGreportnak Fasimon Sándor.

Ilyen távlatból azt sem lehet megmondani, hogyan alakul a hazai energiamix 2030-ban– mondta Fasimon. Ugyanakkor Közép-Kelet Európában a cég jelenléte meghatározó. „Ezért alkalmasak vagyunk arra, hogy a leggyorsabban tudunk felelni a változásokra, s a verseny élén járjunk” – tette hozzá.