A nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott árösszehasonlítász havonta adja ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Villamos energia tekintetében Budapesten a lakossági átlagár 2018 februárjában 12,07 eurócent volt kilowattóránként, amely az Unióban a negyedik legalacsonyabb árat jelenti. Budapestnél csak Vilniusban, Szófiában és Belgrádban olcsóbb az áram. Az EU legdrágábbja ebben a kategóriában Koppenhága 30.89, Berlin 30.72 és Madrid 24.81 eurócentel. A legdrágább város és Budapest között tehát csaknem két és félszeres a különbség.
A lakossági fogyasztók számára biztosított földgáz átlagárát tekintve Budapest 3,29 eurócent/kWh-ás árral az EU-ban a harmadik legolcsóbb főváros. Budapestnél csak Belgrádban (3,19 eurócent/kWh) és Bukarestben 3,14 eurócent/kWh) olcsóbb a gáz ára. Az unióban a legtöbbet Stockholmban kell fizetni a gázért, csaknem hétszer annyit (22,81 eurócent/kWh) mint Budapesten. A listavezető svéd fővárost Koppenhága és Róma követi a legdrágább városok sorában.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megjegyzi, hogy a hazai egyetemes szolgáltatói gázárak vonatkozásában a beszerzési (régiós) gázár csak egy tényező a végfelhasználói árban. Lakossági fogyasztás esetén a számla csupán 49 százaléka maga a földgáz ára. Ehhez adódik hozzá a rendszerhasználati díj, a szállítás, elosztás, tárolás költsége, ami a teljes díj 22 százaléka (melyek együttesen garantálják az ellátás folyamatosságát), továbbá a 8 százalékos kereskedelmi árrés, illetve legvégül az áfa. Az uniós gyakorlattal szemben Magyarországon nem kell energiaadót fizetniük a lakossági fogyasztóknak.