NRGreport
Menü

Az energiaszektort hamarosan átalakíthatja a Bitcoin technológiája

Interjú | Végh Zsófia | 2018-03-20 07:40

A platform-alapú gazdaság alkalmazására egyre több iparágban van példa, de az energia ágazatban, egy-két kezdeti stádiumban lévő fejlesztéstől eltekintve, egyelőre nem terjed. Ám hamarosan teret nyer magának ezen a területen is – a teljes értékláncot ugyan várhatóan nem érinti, bizonyos elemeit, például az energiakereskedelem egyes részeit hamarosan átszővi – mondta az NRGreportnak Mohamed Anis digitális gazdaság és blockchain szakértő.  

Mohamed Anis, az Infosys digitális gazdaság és blockchain szakértője / Fotó: Infosys

Mi a platform-alapú gazdaság működésének lényege? 

A platform-alapú (megosztási) gazdaság legfontosabb elemei az érték előállítói és felhasználói. Az Uber példáján keresztül szemléltetve: az értékteremtő a sofőr, a vagyon az autó, az érték felhasználója az utas, az érték pedig az utazás. Fontos, hogy az értékhez/szolgáltatáshoz való hozzáférés semmilyen módon ne manipulálják. Ha Londonban az ember Ubert rendel, előfordulhat, hogy nem a hozzá legközelebb eső autót irányítja hozzá a rendszer, hanem egy másikat, szintén a környékről, melynek aznap kevesebb fuvarja volt. Az azonnali elégedettség nyújtása is lényeges szempont kell, hogy legyen. Az Uber azonnal beszedi a pénzt a fuvar után, a sofőröknek azonban később fizet. A platform-alapú gazdaság ma még köztes szereplők alkalmazásával működik, ám ideális esetben ezeket is ki lehet majd iktatni – például a blockchain technológia alkalmazásával.

Hogyan és hol kapcsolódik ez a koncepció az energia ágazathoz?

A platform-alapú gazdaság zöme ma immateriális javakra épül. A Facebook esetében a vagyon tartalom, az Ubernél a sofőr, az Arbnb-nél pedig az otthon egy része. Az olaj-és gázcégek ezzel szemben rendkívül komoly vagyonnal rendelkeznek, tőkeintenzív tevékenységet végeznek. A megosztási gazdaság itt ezért nem a fő tevékenységet érinti először, inkább a „szélektől” halad majd befelé. A villamosenergia piacon szintén. Ma a legtöbb ember még mindig áramszolgáltatóján keresztül vásárol energiát. De elképzelhető egy olyan forgatókönyv, melyben a többség maga állítja elő az áramot, például a háza tetejére felszerelt napelem segítségével. Erre ma is van példa, ám az így előállított energiát visszatermelik a hálózatra. A megosztási gazdaságban a felesleges energiát a termelő a szomszédjának értékesíti. Egy ilyen, felek közötti (peer-to-peer) megosztáson alapuló modell terjedésére számítok a kezdetben. Ugyanakkor ez egy viszonyleg egyszerű példa, hiszen az energia előállítója és fogyasztója is ugyanaz a személy.

Mi a helyzet a komolyabb eszközökkel, vagyonnal rendelkező területekkel?

Az ilyen területeken, mint például az energiakereskedelem, szállítás, tárolás, akkor tud teret tud nyerni a megosztási gazdaság, ha az értékláncot elemeire bontjuk. Létrejöhet például egy, az Überhez hasonlóan működő olajszállítmányozó cég. Vagy egy, az Arbnb-hez hasonló energiatároló rendszer.

Ma mindez még nagyon távolinak tűnik.

Valóban az, de azért vannak iparágak, ahol már vannak rá példák a mezőgazdaságban például. Egy rizs vagy szójatermelő ma még nem tudja közvetlenül eljuttatni termékét a számára legértékesebb fogyasztóhoz, ahhoz aki a legtöbbet ajánlja a termékért. Ma ezen tevékenységeket nagyvállalatok irányítják – még mindig sok a köztes szereplő.

Hol kerül a képbe a blockchain és mi a szerepe a folyamatban?

A blockchainre sokan a bitcoin virtuális valuta egyik interpretációjaként tekintetnek. Ám a blockchain nem mást, mint egy technológia, mely bizalmat próbál teremteni két szereplő között, akik nem bíznak egymásban. Ha ma két ismeretlen pénzt szeretne egymásnak utalni, a bank, a közvetítő a biztosíték számukra. A blockchain a köztes szereplő kiiktatása mellett teremti meg a bizalmat, azáltal, hogy minden egyes lépést, tranzakciót dokumentálnak. A rendszerben minden tranzakciót jegyeznek – a lánc nem módosítható visszamenőleg.

Bár minden egyes tranzakciónak nyoma van, a rendszer nem átlátható – minden lépés kódolt. Vagyis az elemek láncolata ismert, de a részletek, például, hogy ki utalt kinek, nem.

Mikor terjedhet el mindez az energia ágazatban?

Az energia ágazatban már léteznek blockchain technológiát alkalmazó vállalatok. Ha valaki tíz egységnyi energiát állít elő, de csak ötöt használ fel, a fennmaradó ötöt visszaküldheti a hálózatra/eladhatja egy energiakereskedőnek, aki öt virtuális valutával fizet neki. S ha bármikor energiára lenne szüksége, megvásárolhatja azt ezzel a valutával. Ahogy mondtam, ez már működik, több energiacég, startup kereskedik energiával blockchain technológiát alkalmazva.

Elsőként a villamosenergia- és gázkereskedelemben léphet be az értékláncba, a végfelhasználóknak történő értékesítés során. A megújulók egyre nagyobb aránya a hálózaton hozza majd áttörést – térnyerésükkel a technológia exponenciálisan terjed majd. A teljes értéklánc valószínűleg nem működik majd platform alapon, de bizonyos részei igen.

Mégis, pontosan mikor kerülhet erre sor?

Már ma is vannak vállalatok, akik ugyan teljes titoktartás mellett, de dolgoznak a rendszer meghonosításán. Más területekhez hasonlóan, itt is különösen fontos, ki lép először a piacra az adott ágazatból. Az Uber előtt nem volt hasonló közösségi közlekedési platform – ma több száz hasonló létezik. Amint megjelenik az első energiaipari vállalat, százak követik majd. A folyamat már zajlik, a blockchain is érkezik. Ma ugyan még nincs a piacon, de az a startup, amely megtöri az Über monopóliumát, már rendelkezni fog vele.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport