Naponta 2-3 százalékos megtakarítást jelent a nyári időszámításra való óraátállítás – mondta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. szóvivője. Berczelly Réka elmondta, hogy a szombatról vasárnapra virradó éjjel kellett előre állítani az órát. Ezzel egy órával meghosszabbodik a természetes világosság ideje. Így az emberek később kapcsolják fel a lámpát, s ezzel lehet spórolni. A szóvivő közlése szerint a Mavir az óraátállítás előtti és az azt követő héten is vizsgálja az energiafogyasztási adatokat. 1949 óta végeznek ilyen méréseket. Az adatok alapján évente 100-120 ezer megawattórát lehet megspórolni. Ez 30-40 ezer háztartás teljes éves energiaszükségletét fedezi, országosan 4-5 milliárd forintos megtakarítást hoz a nyári óraátállítás.
Ezzel magyarázzák a hasznát
A megtakarítás lényegében a világítási igény csökkenéseként jelentkezik, az órák átállításának lényege ugyanis a napkelte és a napnyugta közötti időszakhoz minél jobban igazodó napi aktivitás beállítása – írta a HVG. A megtakarítás ennek megfelelően a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség között a legjelentősebb, főként a tavaszi és a kora őszi hetekben, a reggeli és az alkonyat körüli órákban. amikor az átállást bevezették, az egyik legnagyobb fogyasztó a közvilágítás volt, amely eleinte kapcsolóórás rendszerben működött: az előre beállított időpontban kapcsolta le- és fel az utcai lámpákat. Ma már számítógépek vezérlik a közvilágítást, amelyek a kültéri fény erejét mérik, és sötétedéskor gyújtják fel a lámpákat.
Az őszi átállásnál egyébként kevésbé „látványos” a változás az energiafelhasználás tekintetében. A nyári időszámítás hatása ugyanis a szeptemberi napéjegyenlőség után már rohamosan csökken. Az órák visszaállítását pedig az európai harmonizáció jegyében, a tőlünk jóval nyugatabbra fekvő országok érdekének megfelelően húzzuk el október végéig.”
Sokan ellenzik az Európai Parlamentben
Múlt csütörtökön az Európai Parlament (EP) többsége (384 szavazat 153 ellenében) úgy döntött, érdemes újra megvizsgálni, megéri-e az óraátállítás – írja a Qubit. Bár a döntés nem kötelező érvényű, a szavazás eredménye megmutatta, hogy sokan egyre elégedetlenebbek a tavaszi óraátállításon alapuló időszámítási rendszerrel. A nyári időszámítás idén március 25-én, vasárnap kezdődik, és október 28-ig tart.
Az EP döntése után felkérik az Európai Bizottságot, hogy tekintse át újra az óraátállítás negatív és pozitív hatásait. Ha az EU úgy határoz, hogy eltörli az óraátállítást, ahhoz előbb meg kell szereznie a tagállamok, valamint az EP-képviselők többségének egyetértését.
Már a 18. században felvetődött az ötlet
A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette. Írásában („Javaslat a világítás költségének csökkentésére”) a világításra használt gyertyákkal lehetett volna spórolni a nyári korábbi felkeléssel. A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta. Hudson a Wellington Philosophical Society-hoz („wellingtoni filozófiai társaság”) beküldött írásában kétórás óraátállítást javasolt (az ottani nyári időszak szerint októberben 2 órával előre, márciusban 2 órával vissza). Javaslatát 1898-ban egy cikkben is ismertette, és bár volt érdeklődés az ötlet iránt, nem vezették be.
Magyarországon is bevezették
Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
Az 1970-es évek energiaválságának hatására sok ország egymástól függetlenül bevezette az ismételt használatát. Európában 1966 és 1981 között kezdték el megint alkalmazni. Ezalatt egyes országokban rendszerben volt az óraátállítás, míg szomszédos országokban nem. 1980-ra az akkori Európai Unió összes tagállama bevezette.
70 ezer finn nem akarja tekergetni az órát
A múlt heti szavazást az EP-ben egy 70 ezer finn állampolgár által aláírt petíció előzte meg. Ők arra kérték az EP tagjait, szüntessék meg az évi kétszeri óraátállítást. Ezen dolgozik az írországi néppárti képviselő, Sean Kelly is, aki szerint kérdéses, hogy az óraátállítással a mai viszonyok között mennyi energiát spórolunk, ha spórolunk egyáltalán, miközben az emberekre és állatokra gyakorolt negatív élettani hatásairól sok adat van.
Az óraátállítás ellenzői gyakran érvelnek azzal, hogy ezzel valójában nem is spórolunk olyan sokat. A múltban a lakás kivilágítása valóban az egyik fő tényező volt a háztartási energiafogyasztásban, és így a villanykapcsolás csúsztatása valóban járhatott energiamegtakarítással, ma azonban a légkondicionálás és az elektronikus berendezések működtetése is nagy szeletet hasít ki az áramfogyasztásból.
NRGreport
