Az ukrán kormány hamarosan kiírja azt a tendert, amelynek célja magánbefektetők bevonása az úgynevezett energiahíd projektbe. A Magyarországot is érintő beruházás célja, hogy megteremtse a hmelnickiji atomerőműben termelt villamos energia Európai Unióba történő exportját, valamint hogy előteremtse az erőmű tervezett bővítéséhez szükséges finanszírozást. 

Az energiahíd a hmelnickiji atomerőmű 1000 megawattos kettes egységét, illetve a burshtyni szénerőmű 550 megawattos egységét kötné össze az uniós villamosenergia-hálózattal Lengyelországon és Magyarországon keresztül – írja a Portfolió. A hmelnickiji atomerőmű kettes blokkját leválasztanák az ukrán nemzeti villamosenergia-hálózatról, a termelt áramot pedig az EU-ba exportálnák, valamint újabb két blokkal bővítenék azt. Az energiahídnak nevezett tervezett rendszeren keresztül Ukrajna 2019-től szállíthat villamos energiát az Európai Unióba, de az egész projektet csak 2025-re valósítanák meg. Az Energoatom nyomán a World Nuclear News azt írta, a projekt megvalósítására nemzetközi konzorcium alakul a Westinghouse Electric Sweden AB, a Polenergia és az EDF részvételével.

A 750 kV-os vezeték magyarországi ága az albertirsai alállomás felé fog kiépülni. A projekt a távvezeték magyarországi szakaszának felújítását is szükségessé teszi, ezt pedig már korábban tervbe is vette a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító és az ukrán Ukrenergo – számolt be korábban az ukrán Interfax az Ukrenergo közlésére hivatkozva. A Mavir 2019 végéig új alállomás építését is tervezi, amelybe a nyugat-ukrajnai távvezeték becsatlakozna; jelenleg az Albertirsa 750/400 kV alállomás fogadja az Ukrajna felől húzódó vezetéket. Az ukrán fél a területén húzódó vezeték nyomvonalát is módosítaná 2019 végéig.

Magyarország jelenleg is importál villamos energiát Ukrajnából, évente mintegy 3 terawattórát, ami az ország teljes éves fogyasztásának közel 7 százaléka. (Magyarország áramfogyasztása tavaly új rekordot döntött, a fogyasztás közel 30 százalékát import fedezte.)

Az ukrán kormány még 2015-ben fogadott el rendeletet az ukrán-uniós energiahíd létrehozásáról, amit a következő évben szándéknyilatkozat aláírása követte az Energoatom, az Ukrenergo és a Polenergia részvételel. Lengyelország a szén kivezetése, illetve az erőmű park elöregedése miatt 2025-ben várhatóan már 9000 megawattos deficittel szembesülhet az installált termelő kapacitások tekintetében. Az ukrán és lengyel fél nyilatkozatai szerint ugyankkor a projekt a gazdasági előnyök mellett jelentős politikai vonatkozással is bír – ez kimondatlanul is az oroszországtól való energiafüggőség csökkentésének szándékára utal.

Az európai villamosenergia-hálózat üzemeltetők szervezete, az ENTSO-E júniusban publikálja jelentését a projektről, várhatóan a balti államok energiabiztonságának biztosítására vonatkozó ajánlásokkal. Noha a balti államok évek óta igyekeznek elérni, hogy csatlakozhassanak az egységes uniós hálózathoz, ez továbbra sem valósult meg. Az energiahíd a terv szerint a litván hálózathoz is kapcsolódik majd.