Címlap

Az üvegházhatású gázok csökkentése az EU-ban: nemzeti célkitűzések 2030-ra

NRGreport | 2018.04.24. 05:47

A közös kötelezettségvállalási rendelet nemzeti célkitűzéseket határoz meg az üvegházhatású gázok csökkentésére, hogy az EU tartani tudja a párizsi klímamegállapodásban foglalt vállalásait.

Miért fontos a közös kötelezettségvállalási rendelet? A klímaváltozás elleni fellépés részeként az EU-s országok vezetői már 2014-ben elkötelezték magukat amellett, hogy az Unió területén 2030-ra 40%-kal csökkentik a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest. Ehhez 30%-kal kell csökkenteniük a szennyezést a 2005-ös adatokhoz képest olyan területeken, mint a közlekedés, vagy a mezőgazdaság – tulajdonképpen az iparon kívül az összes többi ágazatban. Ez azért is fontos, mert ezekből származik az üvegházhatású gázok mintegy 60%-a az EU-ban (2014). Az iparban keletkezett károsanyag-kibocsátásra külön szabály vonatkozik.

 A fenti adatokat az EU párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló vállalása is tartalmazza. Ahhoz, hogy ezeket a vállalásokat tagállami szinten be tudja tartatni, a közös kötelezettségvállalási rendelet kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határoz meg a tagállamok számára a 2013–2020-as időszakra.

Az EP-képviselők áprilisban elfogadták azt az új, 2020 utáni szabályozást. Ez meghatározza azt a minimumot, amennyivel a tagállamoknak hozzá kell járulniuk a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez 2021 és 2030 között, éves célokat jelöl ki és a folyamat ellenőrzését is szabályozza.

Amikor az EU meghatározta, hogy melyik tagállam mennyivel járul hozzá a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, figyelembe vette többek között a tagállamok GDP-jét is. Az egyes országok célkitűzései 2030-ra így 0%-tól 40%-ig terjednek (a 2005-ös adatokhoz képest), és együtt adják ki az uniós szintű 30%-os csökkentést.

Az EU egy útmutatót is készít kibocsátás-csökkentéshez a tagállamok számára a 2021–2030-as időszakra. Emellett egy, 105 millió tonna szán-dioxidnak megfelelő biztonsági tartalékot is képez, amely 2032-től lesz elérhető. Ennek az a célja, hogy az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat támogassa, amelyeknek nehezükre eshet tartani a 2030-ra kitűzött célt. A tartalékhoz csak abban az esetben lehet hozzányúlni, ha az EU-nak nem sikerül tartania a vállalásait.

A hosszú távú tervezés érdekében az EP-képviselők azt javasolják, hogy az EU 2050-re 80%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös adatokhoz képest. Az EP emellett még inkább támogatja az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat a klímaváltozás elleni harcban – például jutalmazza azokat, amelyek jól teljesítenek az első szakaszban.

Következő lépésekben a Parlament javaslatát a Tanácsnak is el kell fogadnia, mielőtt életbe léphetne, majd az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése következik. Az EU a közös kötelezettségvállalási rendelet mellett más lépéseket is tesz a párizsi klímamegállapodásban foglaltak betartása érdekében: a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a földhasználatról és az erdők védelméről szóló szabályozás pedig a klímaváltozás elleni harcot segíti.

 

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.