Az ipari hidrogént ma többnyire földgázból vagy egyéb fosszilis energiahordozókból gyártják, ami üvegházhatású gázok kibocsátásával jár.
Laboratóriumban azonban más módszerek is szóba jöhetnek, ám ezek a kémiai reakciók általában folyadék közegben zajlanak, viszonylag alacsony hatékonysággal. Az egyik legnagyobb gondot az okozza, hogy a folyadékban az egyes molekulák szabadon mozognak, viszonylag kicsi a megfelelő molekulák találkozásának az esélye, és a reakciók viszonylag lassan zajlanak, a kutatók pedig eddig nem találtak ideális megoldást a részecskék helyhez kötésére.
A japán kutatók a tojás fehérjéből viszont olyan kristályokat állítottak elő, amelyek apró rései meg tudják kötni a megfelelő molekulákat. Az úgynevezett lizozim kristályok rendkívül szabályos nanostruktúrája a kísérletek szerint jelentősen növeli a hidrogén-előállítás hatékonyságát.