Donald Trump amerikai elnök az Emmanuel Macron francia államfővel tartott közös sajtóértekezleten a többi között azt hangsúlyozta, hogy szeretne kivonulni Szíriából, míg a francia politikus egy új iráni atomalku közös kidolgozása mellett foglalt állást. A mintegy egyórás nemzetközi sajtóértekezleten a két politikus elsősorban az iráni atomszerződés jövőjéről, a szíriai helyzetről, az amerikai védővámok okozta kereskedelmi vitáról beszélt, illetve Donald Trump kitért Észak-Koreára és az észak-koreai vezetővel tartandó csúcstalálkozójára is.
Amerika és Franciaország két jó barát
Az amerikai elnök az Egyesült Államok "legrégebbi és legjobb szövetségesének" nevezte Franciaországot, valamint leszögezte: Párizs "kulcsfontosságú partner" mind Észak-Korea, mind Irán és Szíria ügyében, bár megjegyezte, hogy véleményük az iráni atomalku és Szíria jövője megítélésében eltér. Emmanuel Macron ezt meg is erősítette ezt, amikor így fogalmazott: "nem titok", hogy ő és Trump másként ítélik meg az Iránnal kötött többhatalmi megállapodást. De – és ezt elemzők új fejleményként értékelték – leszögezte, hogy "szeretnénk kidolgozni egy új megállapodást Iránnal". Macron kifejtette, hogy ő már hónapok óta ismételgeti, hogy az Iránnal kötött megállapodás ugyan "nem elégséges", de legalább 2025-ig lehetővé tett némi ellenőrzést az iráni atomprogram fölött. "Mostantól egy Iránnal kötendő új megállapodáson kívánunk dolgozni" – jelentette be.
Nevetséges és katasztrofális az atomalku
Donald Trump a sajtóértekezleten is megismételte azt, amit már többször – és a nap folyamán is – mondott: az atomalku "nevetséges és katasztrofális", amelyet "soha nem is lett volna szabad megkötni". Az elnök megismételte, hogy a közel-keleti fejlemények hátterében szerinte mindenütt felsejlik Irán tevékenysége.
A sajtóértekezlet előtt Donald Trump és Emmanuel Macron mintegy egy órán keresztül tárgyalt egymással a Fehér Házban. Az iráni atonalku és a szíriai helyzet mellett megtárgyalták az acél-, és alumíniumtermékekre kivetett amerikai védővámok miatti kereskedelmi konfliktust is. Trump a vitát "komplikáltnak" nevezte, mivel Franciaország az Európai Unió tagja, és az Unió szerinte elfogadhatatlan kereskedelmi korlátokat állított. Kifejtette, hogy szívesebben tárgyalja meg a kereskedelmi kérdéseket kétoldalú megbeszéléseken, közvetlenül Franciaországgal.
A németek ragaszkodnak az alkuhoz
A francia elnök látogatása kapcsán Németország is megszólalt. Franciaország szomszédja ragaszkodik az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodáshoz, de nem zárkózik ez az elől, hogy az Iránnal kapcsolatos további kérdéseket egy újabb folyamat keretében rendezzék – mondta a német külügyminisztérium szóvivője szerdán Berlinben.
A német kormány számára a "legfőbb prioritás" az egyezmény fenntartása és előírásainak teljes körű végrehajtása – mondta Rainer Breul a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva azzal kapcsolatban, hogy Washington a szerződés felmondását fontolgatja, Párizs pedig új megállapodást sürget. A külügyi szóvivő hozzátette: mivel a megállapodást hét állam és az Európai Unió (EU) mint intézmény közösen dolgozta ki, nincs lehetőség arra, hogy egyes államok vagy államok egy csoportja újratárgyalja vagy kicserélje egy másik egyezményre. Azonban a német kormánynak is fontos, hogy a szerződés keretein kívül is biztosítsák, hogy Irán valamennyi nukleáris fejlesztési programja kizárólag békés célokat szolgáljon, és nemcsak Washingtont, hanem Berlint is nyugtalanítja Irán ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programja és a közel-keleti térség folyamataiban betöltött "problematikus" szerepe – tette hozzá Rainer Breul.
A francia felvetés szerint éppen ezeket a gondokat lehetne egy újabb megállapodással megoldani, ami elől Németország nem zárkózik el – fejtette ki a szóvivő. Mint mondta, a német kormány osztja a washingtoni és a párizsi vezetés helyzetértékelését és aggodalmait, partnereivel szoros egyeztetésben keresi az újabb kérdések rendezésének megfelelő formáját.
Egy évtizedig tárgyaltak az alkuról
A több mint egy évtizeden keresztül folytatott tárgyalások révén 2015-ben kötött megállapodást célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. Az Irán által vállalt kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja az iszlám köztársaság ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, aminek révén az ország visszatérhet a világgazdaság szereplői közé. Az egyezményt az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország), Németország és az EU kötötte meg Iránnal.
Izrael szerint a jelenlegi atomalkut el kell törölni
Jiszráel Kac izraeli közlekedési és hírszerzési miniszter szerint az Iránnal 2015-ben megkötött nemzetközi atomalkut alapvetően át kell alakítani, vagy el kell törölni – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
Jiszráel Kac szerdán ismertette véleményét az izraeli kormányzati körökben már számtalanszor bírált, Barack Obama volt amerikai elnök által megkötött atomegyezményről. Közölte, hogy álláspontjára jelentős hatással volt Donald Trump amerikai elnök Irán elleni fenyegetése Emmanuel Macron francia elnökkel tartott keddi megbeszélésén.
Az izraeli miniszter szerint Irán csak gazdasági megszorításoktól tartva tett engedményeket, és a Nyugat hibát követett el azzal, hogy nem tartotta fenn nyomását Teheránnal szemben, és túlzottan hamar aláírta vele az egyezményt 2015-ben. "Macronnak és európai kollégáinak meg kell érteniük, hogy ha ma erős nyomás alá helyezik Iránt, azzal megelőzhetnek egy holnapi erőszakhullámot, talán egy háborút"- jelentette ki Jiszráel Kac.
NRGreport
