Tovább fokozódhatnak az izgalmak az olaj piacán, két, egymáshoz időben közel álló esemény miatt. Donald Trump május 12-ig, de vélhetően ma jelenti be az Iránnal szembeni szankciók bevezetését, vagy annak elnapolását. Május 20-án pedig elnökválasztást tartanak Venezuelában, ahol Nicolas Maduro esetleges győzelme esetén az USA újabb szankciókkal sújtaná az országot.

Iráni szankciók: Donald Trump tweet üzenete szerint ma, hazai idő szerint este 8 órakor dönthet arról, hogy a 2015-ben feloldott iráni szankciók közül egyet, az olajimport korlátozását bevezeti-e. Trump meglátása szerint Irán megsértette az atomalkut és továbbra is dúsítanak uránt a ballisztikus rakétaprogramjukhoz, noha erre a híradások szerint nincs stabil bizonyítéka. Emiatt Merkel és Macron is nemrég a Fehér Házban járt, ugyanis az atomalkut az USA, Kína, Oroszország és 3 európai ország,  Nagy-Britannia, Németország és Franciaország kötötte.

Amennyiben Trump kiszáll az alkuból, az súlyos következményekkel járhat. Elsősorban geopolitikai hatást láthatunk, melyet az olajár is – átmenetileg – lekövethet. Az USA szankciójával Iránt próbálja sarokba szorítani, de ezzel csak lökést adhat a rakétaprogram tényleges folytatásához, amely a Közel-Keleten vezethet további konfliktusokhoz. A régiós geopolitikai kockázat, és nem Irán termeléskiesése az, ami feljebb lökheti az olaj árát.

A megállapodásból adódóan az USA szankciókivetését 35 napig meg lehet fellebbezni, de a fellebbezési határidő is kitolható, ha mindegyik fél beleegyezik. Ezt követően az amerikai intézkedések az érintettekre ténylegesen 180 nap múlva léphetnek életbe. A piaci elemzések alapján Irán ezzel kb. napi 1 millió hordós termelésétől esne el a következő 18 hónapban, azaz a jelenlegi kitermelési szintjének 26%-tól.  Ez azonban fokozatosan épülhet fel, 2018 év végéig mindössze 250-500 ezer hordó/napnyi termelés eshet ki.

Irán termeléskiesése attól is függ, hogy az európai és ázsiai felvevőpartnerei hogyan reagálnak. Várhatóan az E3 (európai országok) és Kína nem fogja korlátozni az iráni exportolajat, így annak felszívó ereje részben tompítja az USA intézkedését, nem beszélve Japán vásárlásairól. Ebből adódóan a globális kínálatra mérsékelt hatást gyakorolhat az iráni termeléskiesés, amely fundamentálisan 2-3 dollár/hordós ármozgást jelenthet. Ez már beépült az árfolyamba!

 Véleményem szerint Trump kezében van a gyújtózsinór, és várhatóan rá is teszi a tüzet. Ami még nem teljesen épült be az árfolyamba, az a növekvő geopolitikai feszültség a régióban. A nagy ellenfélnek tekinthető szunnita Szaúd-Arábia még nem foglalt álláspontot, de pl. Izrael felerősödő Irán-ellenes kommunikációja és stratégiai pontok bombázásai már intő jel.

Összességében az olajpiaci fundamentumokat az iráni szankció kevésbé rajzolja át, de a geopolitikai következményei miatt rövid távon további árfelhajtó hatással bír, hosszú távon azonban nincs érdemi hatása a globális kereslet-kínálatra.

Venezuela választások: május 20-án tartanak elnökválasztást az országban, amely a világ legnagyobb olajkészletei felett diszponál. A közvélemény-kutatásokat itt érdemes fokozott óvatossággal kezelni, de a legfrissebb felmérések szerint Maduro a szavazatok több mint 50%-át szerezheti meg, újabb 6 évre biztosítva a hatalmát.

Az USA tegnap újabb szankciókat vetett ki 3 venezuelai állampolgárra és 20 vállalatra drogcsempészet vádjával, de ennek célja, hogy elszigeteljék Madurót. Ennek gazdasági hatása nem mérhető, azonban az olajpiaci korlátozások már sokkal nagyobb hatást gyakorolhatnak. Az USA egyelőre nem léptette életbe a venezuelai állami olajvállalattal szembeni szankcióját, továbbá az olajtankerek biztosításának megvonását. Mike Pence amerikai alelnök tegnap utalt arra, hogy ha nem tartanak igazi választásokat Venezuelában 20-án, akkor az USA sokkal keményebben fog fellépni, indirekt jelezve a további szankciókat.

Az olajpiaci szankciók még nem véglegesek, a részletek kidolgozás előtt állnak. Várhatóan az ország olajexportját korlátoznák, illetve érintett lehet az USA-ból Venezuelába irányuló olajimport is. Ennek olajpiaci hatása szintén korlátozott lehet.

Egyrészt a venezuelai termeléskapacitás 33%-osra esett vissza, több finomítói is fel van már függesztve. Ez a kialakult gazdasági válság számlájára írható, az USA korlátozása pedig nem feltétlen vetné vissza a termelést, hanem a vevőkör változna meg. Venezuelának lehetősége van az ázsiai értékesítésre is, főleg Oroszország és Kína felé, de ebben az esetben rendkívüli diszkontáron. Ez még mindig több állami bevételt jelent, mintha tovább vágnák vissza a termelést.  Másrészt az PDVSA már most is részleges csődben van, a kötvényei egy részét nem tudja fizetni, nem kap hitelt a külföldi partnereitől és csak készpénzben fizethet. Spekulációk szerint orosz vagy kínai tőkeinjekció érkezhet, mellyel együtt visszaállítható lenne a kitermelés egy része.

Emiatt a kitermelés kínálati oldalára kifejtett hatás szintén korlátozott lehet, de itt is elsősorban rövid távon várok árfelhajtást.

Technika:

WTI

Masszív emelkedő trendben mozog az árfolyam, mivel 2014 őszén igen hirtelen történt a zuhanás, a 68-73 dolláros zónában nem is alakult ki ellenállási szint, az első ilyen 73,10 dollárnál lesz, mely hamarosan elérhető lehet. Egy esetleges negatív korrekcióban a 66-67 dolláros sávban adódhat kedvező vételi lehetőség, a pirossal jelzett 30 napos mozgóátlag közelében.

Támasz:               66,69 USD (MA 30)

Ellenállás:            73,10 USD (2014-es lokális minimum)

Forrás: Equilor Trader