Elöregedés, klímaváltozás, negyedik ipari forradalom – ezek mind olyan problémák, kihívások, melyek hosszú távon gyökeresen megváltoztatják az emberiség életét. Vannak viszont, akik hasznot húznak az ilyen trendekből és kiválasztják azokat az értékpapírokat, melyekkel a leginkább meg lehet lovagolni akár a rák, akár a globális felmelegedés elleni küzdelmet. Vafa Ahmadival, a CPR Asset Management, az Amundi tematikus befektetési alapkezelőjének globális vezetőjével beszélgettünk. 

Viszonylag fiatal befektetési formának mondhatjuk a tematikus alapokat. Miben különböznek ezek például az egyszerű részvényalapoktól vagy egy menedzselt hedge fundtól, abszolút hozamú alaptól?

A tematikus befektetési alapoknál ugyanúgy van egy benchmark index, melyet megpróbálunk túlteljesíteni úgy, hogy egyes szektorokat felülsúlyozunk, másokat pedig alulsúlyozunk. Megpróbálunk azonosítani hosszú távú trendeket, olyan trendeket, melyek gazdaságilag, környezetileg, technológiailag, demográfiailag átalakítják az egész emberiséget, több évtized leforgása alatt. Ezek a trendek általában csöndesen folynak a háttérben, de előbb-utóbb mind eljutnak egy olyan pontra, ahol már kézzel foghatók. Mi azt kutatjuk, hogy ezek a trendek hogyan tehetők pénzzé, majd ha megtaláltuk, vagy beemeljük őket valamelyik – már működő – alapunkba, vagy egy új terméket építünk rájuk. 10 év alatt már több mint 7 milliárd dollárnyi befektetői tőkére tettünk így szert.

Pontosan hogyan lovagolják meg ezeket a trendeket és mibe fektetnek?

Ez egy nagyon jó kérdés. Ennek 3-4 szakasza van. Az egyik a trendek feltérképezése, melyhez kutatások, elemzések tucatját nézzük át. A közelmúltban egy olyan alapot indítottunk, amely a felforgató (másképpen diszruptív, azaz egész piacok játékszabályait átíró) cégekkel foglalkozik. Ezek a vállalatok nagyon gyorsan változtatják meg a mindennapjainkat: vehetek ki az AirBnB-n keresztül szobát, elmehetek valahová Uberrel – a napi piaci változások helyett mi a hosszú távú trendeket figyeljük. Az első fázis az ilyen trendek felismerése. Utána meglátjuk, hogy milyen részvényekkel tudjuk pénzzé tenni a változásokat. A harmadik az, hogy megállapítjuk, megvannak-e a készségeink ahhoz, hogy hozammá tudjuk változtatni ezeket a trendeket – nekem vezetőként az a feladatom, hogy egy ilyen csapatot össze tudjak állítani. Vannak például olyan szakemberek, akik elhízással foglalkoznak, vannak, akik a rákkal, mert sajnos ez is egy trend, van, aki vízciklusok menedzselésével. Mi azt a hosszú távú növekedési potenciált – vagy, ahogy én hívom, a prémiumot – keressük, ami túlmutat a piacok napi volatilitásán. A részvénypiacok teljesítményét egyébként az indexekben szereplő részvények alig 4%-a adja. A mi dolgunk, hogy megkeressük azokat a befektetéseket, amelyek hosszabb távon jobbak lehetnek, valamint felállítsuk mellé a megfelelő kockázatmenedzselési csapatot és folyamatokat is.

Mennyiben jelentenek ezek az alapok volatilitáskerülő, biztonságos befektetést a mostanihoz hasonló, turbulens tőkepiacok mellett?

Nem jelentenek. Ezek részvényalapok, tehát a részvénypiacokkal való korreláció nagyon nagy. Ezek nem abszolút hozamú alapok, mivel long pozíciókban gondolkozunk csak, minimum 70% körüli részvénysúllyal. A célunk viszont az, hogy olyan hozamot szerezzünk meg, ami túlteljesíti a piaci benchmarkok hozamát, vagyis alfát érjünk el, különféle tematikák alapján. Egyes trendek ezekben a portfóliókban 20-30%-os súlyt képviselnek attól függően, hogy mennyire láthatók, mennyire növekednek gyorsan, vagy éppen milyen árazás mellett érhetők el egyes értékpapírok, melyekkel ezeket meglovagolhatjuk.

Szóval függünk a részvénypiacok mozgásától, de megpróbálunk ezek fölött alfát is elérni, ebben pedig erős, hosszú távú trendek támogatnak minket. Eddig úgy tűnik, működik a recept: nemcsak a mi alapjaink, hanem globálisan a tematikus alapok is jól teljesítenek indulásuk óta.

Mennyi pénzt kezelnek a tematikus alapok?

Erről sajnos nincs pontos adatom. Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy más befektetési innovációkkal ellentétben a tematikus alapok Európából származnak, nem pedig az Egyesült Államokból. Ezek az alapok persze még – ahogy Ön is mondta – újdonságnak számítanak nemcsak Magyarországon, hanem még Kanadában és az Egyesült Államokban is. Különösen népszerűek ezek az alapok a nyugdíjalapok köreiben: ők 20-30 évre keresnek befektetést és érzik annak az értékét, ha egy portfólió ezen az időtávon realizálódó trendekbe fektet. Például ha Franciaországba megyek és bemutatom az idősödéssel foglalkozó alapunkat egy nyugdíjalapnak, azt mondják, hogy "oké, a nyugdíjak problémája ránk is nehezedik, mert az emberek túlélik az eszközeiket." De megértik: ami bünteti a nyugdíjrendszert, abból befektetőként lehet hasznot húzni.

Három dolog van, ami fontos, ha az ember tematikus alapokba fektet: Az első annak ténye, hogy a tematika értelmet ad a befektetésnek. Mind a lakossági, mind az intézményi befektetők is megértik, hogy milyen értéket teremt az alap. Nem kell nekik hosszasan, pénzügyi szakszavakkal megtűzdelve elmagyarázni, hogy generálódik a hozam. A korosodást és a diszrupciót viszont mindenki megérti. A második az, hogy a legérdekesebb és legígéretesebb növekedési potenciállal rendelkező eszközök felé szerzel kitettséget. A harmadik, hogy a tematikus alapokba való befektetés drámaian diverzifikált. Ha az MSCI Worldbe fektetsz, szerzel kitettséget a General Electricben, az Appleben, az Exxonban, a Johnson & Johnsonban. Ha elmész befektetni máshova, szinte ugyanezeket az eszközöket kapod meg. Egy tematikus alapban is lehet Johnson & Johnson, de a többi aligha. Így nem ugyanazt a kockázati kitettséget veszed fel több alapon keresztül. Van korreláció, viszont kiváló eszközök ezek az alapok a diverzifikációra is.

Európa elöregedési válsággal néz szembe, egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó, amely hatalmas nyomást helyezhet a gazdaság növekedésére. Ön szerint megoldást jelenthetnek a technológiai innovációk erre a helyzetre?

Megoldást? Nem igazán. Segítséget? Sokkal inkább. Főleg a robotok hozhatnak változást. Kínában már látunk is ilyen folyamatokat: az ország sokáig a világ gyára volt, mostanában viszont egyre inkább munkaerőhiánnyal küzdenek az elöregedés miatt. Mi a megoldás? A robotika. Egyelőre még erre várni kell, mivel más, kevésbé idősödő országok, mint India, Banglades és egyes afrikai országok éppen beszállnak a versenybe. Persze ehhez a megfelelő képességek is kellenek. India már majdnem ott van, Afrika még közel sincs. Egyelőre azt mondanám, hogy egy olyan országban, mint Kína, vagy akár legyen szó Európáról, még mindig korai arról beszélni 2018-ban, hogy robotokkal szállunk szembe a munkaerőhiánnyal. Viszont hosszú távon kétség kívül ez a megoldás.

És egy másik dolog, ami érdekes: az ipari robotok, ezek már működnek, például az építőiparban. Jönnek a kiszolgáló robotok is, például amelyek otthon kávét főznek neked. Ezek még nincsenek itt, de már haladunk feléjük. Egyre több cég foglalkozik ezeknek a robotoknak a fejlesztésével.

Két év múlva egyébként világszinten a 65 év fölötti emberek száma nagyobb lesz, mint az 5 évnél fiatalabb gyerekeké. Ez egy drámai változás, ilyen demográfiai helyzetben nem voltunk még.

Mindez hatalmas nyomást helyez a nyugdíjrendszerekre is. Vannak, akik "nyugdíj-apokalipszist" emlegetnek. Ön szerint a technológia megoldást hozhat erre a problémára is? Ha igen, hogy lehet ebbe befektetni?

A robotoknak nem kell nyugdíj. Komolyra fordítva a szót, igen, a nyugdíj egy nagyon nagy probléma, nemcsak Európában, hanem a világ minden részén. Vannak olyan mutatók, amelyek a 25 000 milliárd dollárra becsülik a túlélési kockázatot, vagyis ekkora összeg hiányzik majd a nyugdíjkasszákból világszerte és ennek a gazdaság egészére komoly hatása lesz. Ha nem csinálunk semmit, a következő 15-20 évben az országok 2/3-át spekulatív kategóriába minősítik le.

Robotokat félretéve, az elöregedés egy hatalmas lehetőséget is jelent, melybe beléphet a magánszektor. Az elöregedés két területen teremt jó befektetési lehetőséget. Az egyik a frissen és némi megtakarítással nyugdíjba vonulók, akik szeretnék élvezni a szabadságot. Az ő igényeik kielégítésére specializálódó szolgáltatások nagy növekedéssel kecsegtetnek. A másik lehetőség az ellátásra szorulók kiszolgálására kiépült szolgáltatások, vagyis a befektetési spektrum a nyugdíjas utazási irodáktól egészen a demencia gyógyszerekig terjed.

A tematikus alapok mellett más új befektetési formák is terjednek, részben a fintech cégek térnyerésének köszönhetően. Ezekre kockázatként vagy inkább együttműködési lehetőségként tekint?

Ezt úgy hívom, hogy az értékesítési csatornák diszrupciója. A bankszektor digitalizációja, illetve az ezt előidéző fintech cégek megváltoztatják a játékszabályokat. Minden hagyományos bank és alapkezelő átgondolja most a stratégiáját: vagy a digitalizáció élére állsz, vagy a süllyesztőbe kerülsz. Ha csak arra támaszkodsz, hogy egy biztosító vagy bank majd eladja a termékeidet, nagyon le fogsz maradni. Szóval igen, a digitalizáció egy nagy erő és igen, a fintechek a legígéretesebb és érdekesebb részei a most zajló ipari forradalomnak. A kevésbé fejlett gazdaságoknak például hatalmas segítséget jelentett, hogy anélkül az infrastrukturális beruházás nélkül, mint amit például a Bank of America vagy a Société Générale megtett, hasonlóan nagyra tudtak nőni a digitalizációnak köszönhetően. Most ezek a bankok is beálltak a diszruptorok közé és egyre nagyobb nyomást helyeznek a hagyományos pénzintézetekre. Vannak olyan biztosítók is, például a kínai Ping An, amely big datán alapuló digitális értékesítésen dolgozik. Mi, alapkezelők, tisztában vagyunk ezzel. Még nem tartunk ott, hogy lecseréljük a portfóliómenedzsereket robotokra, viszont a termékeink értékesítésének digitalizációja már működik.

Vannak olyan tematikus alapjaik, amelyek a digitalizációs trendet lovagolják meg? Hogy működnek ezek?

Igen. Szerintünk a diszrupcióban, azaz egész piacok játékszabályait átíró jelenségekben, hatalmas növekedési potenciál van hosszú távon. És igaz, a digitalizáció mindenhol jelen van. A piacon találhatunk fintech, robotikával foglalkozó vagy AI alapokat. Ezek mind egy nagyobb képnek a részletei, mi a teljes diszrupciós spektrumot igyekszünk lefedni. A fintechek mellett egy alapon belül fektetünk egészségügyi technológiákba, környezettel és zöldenergiával foglalkozó vállalatokba és az ipar 4.0-ba – okosgyárak, önvezető autók – is.

Egyre inkább észrevehetőek a mindennapi életünkben is a klímaváltozás hatásai. Ez vajon majd mérséklődik a technológia térnyerésével? Hogy lehet a klímaváltozásba befektetni?

Nem várhatjuk el a technológiától, hogy mindent megoldjon helyettünk. A technológia is része a megoldásnak, de elsősorban a gondolkodásmódunkon kell változtatni. Ha nem csinálunk semmit, az átlagos hőmérséklet az évszázad végére 3,5-4 fokkal növekszik majd. Persze a közlekedést, hulladékgazdálkodást tisztábbá teszi majd a technológia, de a cégeknek és az átlagembereknek is tennie kell a változásért, másképpen katasztrófával kell majd szembenéznünk.

Úgy fektetünk a klímaváltozás elleni küzdelembe, hogy például a vízciklus menedzsmentet átalakító cégek papírjait vásároljuk. Vagy az olyan cégeket, amelyek például a csomagolóanyagok környezetbaráttá tételével foglalkoznak, és így a hulladékkezelést változtatják meg. Van még számos hasonló kérdés a klímaváltozás körül, körülbelül 200 cég van, amely ezeket próbálja megválaszolni, például a napenergia, erdőgazdálkodás területén. Nekünk azt is meg kell találnunk, hogy tehetjük ezeket a folyamatokat pénzzé és mely cégek papírjai segíthetnek nekünk az alfa megszerzésében.