A kieső gázmennyiség pótlása még kérdéses, ugyanakkor máris érzékelhetők hatásai az európai gázpiacon, amelyen a keresletet felfelé hajtja gazdasági növekedés mellett a szénről gázra történő, a kibocsátáscsökkentési célok által motivált váltás is.
A fogyasztás alakulása mindemellett erősen függ az időjárástól, a fűtési-hűtési igénnyel összefüggésben. Az európai gázfogyasztás tavaly 2010 óta legmagasabb szintjére emelkedett. A 491 milliárd köbméteres fogyasztás közel háromnegyedét, 360 milliárd köbmétert ráadásul importból fedezték, ami egy év alatt 10 százalékpontos emelkedést jelez az importfüggőségben. Ez körülbelül 75 milliárd eurós importszámlát eredményezett Európa számára.
A holland termelés zuhanása tehát a fogyasztás több faktor hajtotta emelkedése mellett ment végbe, ennek hatására tavaly már földgáz-behozatalra szorult a németalföldi ország, idén tavasszal pedig újabb kitermeléscsökkentési lépéseket jelentett be. A Groningen-mező éves termelése a jelenlegi 21,6 milliárd köbméterről 2022-ig 12 milliárd köbméterre csökken, 2030-ra pedig megszűnik a földgáz kitermelése a holland kormány közlése szerint.
Oroszország közben fenntartotta domináns szerepét az európai gázpiacon, amelynek importigényeit 43 százalékban az orosz gáz elégítette ki. Norvégia 34 százalékos részesedéssel a második, míg az algériai és líbiai ellátás mintegy 10 százalékot képvisel az EU importján belül.
Nem csak a holland, de az összeurópai kitermelés is trendszerűen csökken, a kieső mennyiséget pedig elsősorban Oroszország, illetve az LNG pótolhatja, míg a norvég mezők hozzájárulása várhatóan stabilan a jelenlegi szint körül alakulhat. Mindemellett a déli gázfolyosón keresztül fekete-tengeri és közép-ázsiai eredetű földgáz is érkezhet majd Európába. Az első orosz-ukrán gázválság óta eltelt több mint egy évtizedben számos terv merült fel a Nabuccótól a Déli Áramlaton át a BRUA-ig, azonban egyelőre ezen az útvonalon továbbra sem érkezik gáz Európába és várhatóan még évekig nem is fog.
Az LNG 2017-ben a teljes EU-s gázimport-igény 14 százalékát fedezte, a 2016-os 13 százalékot követően. A visszaeső európai termelés és a bővülő fogyasztás hatására az LNG részesedése 2030-ig 23 százalék fölé emelkedhet a Bloomberg New Energy Finance előrejelzése szerint. Az LNG egyelőre nem túlságosan attraktív a jól integrált észak-nyugat-európai gázpiacon a még mindig viszonylag olcsó orosz és norvég vezetékes gáz miatt. Ezért – míg az egyre gyarapodó számú európai LNG-terminálok átlagosan mindössze 25 százalék körüli kihasználtsággal üzemelnek – egyelőre inkább Ázsiában találnak felvevő piacot, ahol a fogyasztók az európaiaknál magasabb árakat is hajlandók fizetni a termékért.
Az LNG pedig már az orosz gázipar kínálatában is megjelent: az új Jamal-üzem 2017-ben már szállított a termékből Európába. Az orosz pozíciót a korábbiaknál jóval rugalmasabb, a hosszú távú ármeghatározást a piaci árakkal kombináló árazás is javította, így is tudott 42 százalékról 43 százalékra emelkedni az orosz gáz részesedése az európai piacon. Az orosz gáz további kilátásait pedig tovább emeli, hogy már épül az Észai Áramlat gázvezeték második vonala is, amely az Európagazdasági motorjának számító Németország ellátását hivatott szolgálni.
NRGreport
