Bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt – közölték csütörtökön Brüsszelben. 

Az évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat harmadik szakaszba léptetve az Európai Bíróság elé utalják az ügyben az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot és Romániát – jelentette be sajtóértekezletén Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos.

A Bizottság januárban már figyelmeztette az országokat, hogy állampolgáraik egészsége érdekében tartsák be a 2005-ban és 2010-ben hozott határértékeket, és az érintett országoktól pótlólagos intézkedéseket és az erre vonatkozó konkrét tervet kért a helyzet rendezésére. 

Míg Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság a nitrogén-oxidokra vonatkozó határérték rendszeres megsértése miatt áll bíróság elé, addig Magyarország, Olaszország és Románia ellen a magas részecskennyezés miatt folytatódik az eljárás. A részecske vagy szálló por szennyezés fő forrásai a szilárd tüzelővel való fűtés (fa, szén, stb), de a dízelmotorok is jelentős mennyiségben bocsátják ki.

Amint arról korábban beszámoltunk, januárban az érintett tagországok illetékes minisztereinek és államtitkárainak részvételével miniszteri csúcstalálkozót tartott Brüsszelben Karmenu Vella környezetvédelmi biztos. A találkozón az uniós környezetvédelmi biztos felszólította a tagállamokat, hogy még február elején nyújtsák be a Bizottságnak arra vonatkozó beadványukat, hogyan szándékoznak eleget tenni az uniós levegőminőségi jogszabályokban előírt kötelezettségeiknek. Ellenkező esetben jogi lépéseket helyezett kilátásba.

A korábbi brüsszeli tájékoztatás szerint a határidő lezárultáig az országok mindegyike, köztük Magyarország is további tájékoztatást nyújtott a levegőminőség javítása érdekében tervezett intézkedéseiről. A januári brüsszeli egyeztetést követően azonban a kormány.hu-n ismertetett tájékoztatásból nem derült ki, hogy milyen konkrét lépéseket terveznek a magyarországi légszennyezettség csökkentésére, így aztán annyira meglepő módon most új szakaszba léptetik az ország ellen immár tíz éve folyó kötelezettségszegési eljárást.

Három másik ország, Spanyolország, Csehország és Szlovákia szintén az EU célkeresztjében van, az év eleje óta be kellett vezetniük a levegő minőségét javító intézkedéseket, de egyelőre megúszták a pert.

Az Európai Bizottság becslései szerint évente 400 ezer ember hal meg idejekorán a légszennyezettség miatt. A megoldást az autóhasználati korlátozások jelenthetik, vagy az, ha a dízeljárműveket új kipufogógáz szűrő berendezésekkel látják el.

Sürgős lépéseket vár a Greenpeace

A WHO legfrissebb eredményei szerint évente 7 millió ember hal meg a légszennyezettség miatt világszerte. A fejlődő országok mellett hazánk is a világ legszennyezettebb levegőjű országai közé tartozik. Évente több mint tízezer magyar hal meg idő előtt a rossz levegőre visszavezethető okok miatt. A levegő részecskeszennyezése szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, légúti megbetegedéseket, valamint a magzatokban és gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat. A városokban elsősorban a dízeljárművekből származó nitrogén-dioxid pedig ugyancsak szív- és érrendszeri, illetve légúti megbetegedéseket okozhat.

Magyarországon mind a részecskeszennyezés (PM10), mind a nitrogén-dioxid-szennyezés (NO2) több mérési ponton (PM10 2016-ban Budapesten, Pécsett, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Sajószentpéteren és Vácott; NO2 2016-ban és 2017-ben Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Nyíregyházán) rendszeresen meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket. A budapesti Széna téren a NO2 órás határérték-túllépések száma például a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is 200 körül volt, Pécsett és Debrecenben pedig 100 körül.

Sokat javítana a PM10-kibocsátás mértékén a lakossági lignittüzelés és a tiltott hulladékégetés elleni hatékony fellépés, valamint az épületek energiahatékonyságának nagyarányú javítása mellett a fűtési rendszerek széleskörű cseréje, korszerűsítése. Olyan célzott támogatásokra van szükség továbbá, melyek a rászorulók számára is lehetővé teszik a szakszerű fűtést. A nedves fa, szén, lignit, még rosszabb esetben az illegális építési hulladék, leselejtezett bútor, műanyag vagy bálás ruha égetése súlyosan ártalmas az egészségre. A cél a megújulókkal működő fűtési rendszerek minél hamarabbi kiépítése, ugyanis ez nyújt környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontból egyaránt elfogadható megoldást. Azt várjuk a most felálló kormánytól: sürgősen tegyenek lépéseket a szennyezés kibocsátásának mérséklése érdekében a lakossági fűtés hatékony korszerűsítésével és a szennyező dízeljárművek kiszorításával – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Hogy jutottunk idáig – írja a Bild?

Sokáig nagyon ígéretesnek tűnt a dízel technológia, amelyet elsősorban az európai autópiacon értékesítettek az autógyártók. A vásárlók körében népszerűek voltak a kedvezőbb fogyasztású járművek, amelyek alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátásuknak köszönhetően komoly fegyvertényt jelentettek abban a küzdelemben, amelyet az iparági szereplők folytattak az EU szigorú előírásainak elérése érdekében. Később viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a dízelautók sokkal több káros-anyagot bocsátanak ki a valóságban, mint amit a gyártók prospektusaikban hivatalosan megadnak.

Régóta téma volt, hogy a dízelautók káros-anyag-kibocsátása alaposan meghaladja az előírt határértékeket, de az igazi felháborodás azután tört ki, hogy kiderült, a Volkswagen szoftveres megoldással manipulálta a laboratóriumi teszteket. A gyártó által forgalomba hozott több millió dízelautóban ugyanis olyan megoldás működött, amely átállította a motorvezérlést, ha azt érzékelte, hogy próbapadon mérik az autót, így pedig sokkal kedvezőbb kibocsátási eredmények születtek. Ebből nőtt ki aztán a dízelbotrány, ami az egész autóipart megrengette, és bár az összesített eladásokon a dízelbotrány hatása nem látszódott, az európai autópiacon jelentős átalakulások kezdődtek.