A kormány folyamatosan dolgozik a további intézkedéséken és újabb lépések megtételén a kötelezettségszegési eljárás lezárása, illetve az eljárás bírósági szakaszának elkerülése érdekében – reagált az Agrárminisztérium arra, hogy az Európai Bizottság (EB) hat uniós tagállam, köztük Magyarország esetében is a bírósághoz fordul a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt. 

A tárca szerint Magyarország eddig is sokat tett a levegőminőség javítása érdekében. Az agrártárca arról tájékoztatta múlt héten az MTI-t, hogy folyamatban van az uniós irányelv szerinti országos levegőterhelés-csökkentési program kidolgozása, amely kitér minden lényeges légszennyező anyag kibocsátásának korlátozására, és a kisméretű részecske (PM10) program intézkedéseire is. 

Az új országos program előkészítése 2017-ben megkezdődött, elfogadása 2019 áprilisára várható. Az országhatáron átterjedő légszennyezés miatt azonban széleskörű európai együttműködésre van szükség, erőfeszítésekre a szomszédos országok részéről is – írták.

Közlésük szerint a kormány a bírósági eljárás mellett is folytatja a már elfogadott intézkedések végrehajtását, illetve az új, országos levegőterhelés-csökkentési program előkészítését. A program elfogadása után a regionális levegőminőségi terveket is felülvizsgálják, amelyek kiegészítő intézkedéseikkel a helyi levegőminőség javításához járulnak hozzá. A tárca rámutatott arra is, hogy a levegőminőség javítását célzó, kisméretű részecske (szálló por) kibocsátás csökkentésére vonatkozó ágazatközi program 2011-es indulása óta a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági szektorban több intézkedés megvalósult, mintegy 160 milliárd forint értékben. 

Amint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt bíróság elé visz hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot (az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Románia mellett) – közölték csütörtökön Brüsszelben. A Bizottság 2018 januárjában figyelmeztette az országokat, hogy állampolgáraik egészsége érdekében tartsák be a 2005-ban és 2010-ben hozott határértékeket, és az érintett országoktól pótlólagos intézkedéseket és az erre vonatkozó konkrét tervet kért a helyzet rendezésére. A korábbi brüsszeli tájékoztatás szerint a határidő lezárultáig az országok mindegyike, így Magyarország is további tájékoztatást nyújtott a levegőminőség javítása érdekében tervezett intézkedéseiről. A jelek szerint azonban ezt nem találtak meggyőzőnek Brüsszelben.

Magyarország ellen már tíz éve folyik kötelezettségszegési eljárás az ügyben, konkrétan a magas szálló por szennyezés (PM10) miatt. Azt az egészségügyi és környezetvédelmi minisztérium hiányában illetékes agrártárca is elismeri, hogy az országban a levegőbe kerülő PM10 legnagyobb mértékben a lakossági fűtésből, avar és kerti hulladékok égetéséből, valamint egyéb hulladékok illegális égetéséből származik, azonban ezen szennyezési forrás csökkentésére az elmúlt években nem történt érdemi intézkedés, ráadásul az energiahatékonyságot is javító lakossági energiapályázatokra szánt Európai Uniótól származó forrást sem a lakosság kapta meg, hanem a közintézmények, ami szintén akadályozta a lakossági fűtéskorszerűsítést.