Bár a gazdasági élet egyre több területén alkalmaznak már robotokat, hogy megkönnyítsék a munkafolyamatokat, számos tevékenységet teljes mértékben soha nem válthatnak ki a mesterséges intelligencia teremtményei. Ilyen a vállalati belső ellenőrzés, amelynél mindig is szükség lesz emberekre. Például azért, hogy megalkossák azokat a szabályokat, amelyek alapján a robotok ellenőrzik a munkafolyamatokat, és észrevesznek minden kihágást, szabálysértést, anomáliát.

Az igazgatótanácsok nem teszik a dolgukat, a felsővezetők nem néznek a középvezetők körmére, nem működnek rendesen a vállalati belső ellenőrzések – jelentette ki Usidzsima Sin, a Japan Corporate Governance Network nevű nonprofit tanácsadó hálózat vezetője, tavaly októberben. Annak kapcsán, hogy kiderült, a szigetország harmadik legnagyobb acélipari cégénél, a Kobe Steelnél legalább tíz évig hamisították egyes termékeik minőségi adatait. Aminek a levét a vállalat több mint félezer vevője itta meg, amelyek az audit hiánya miatt silányabb minőségű portékákat kaptak, anélkül, hogy erről azok átvételekor tudomást szereztek volna. Meglehetősen neves cégekről van szó: a Toyotáról vagy a Nissanról, de hogy ne csak a japánokat említsünk, a Boeing és a Daimler is a botrány kárvallottjai lettek. Meg persze közvetve az ő termékeiket megvásárló fogyasztók.

Magyarországon két éve az Állami Számvevőszék tárt fel hiányosságokat a kecskeméti székhelyű Bács-Kiskun Megyei Kórháznál és a miskolci központtal működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórháznál az irányítószervi feladatellátásban, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése területén, illetve a kórházak pénzügyi és vagyongazdálkodásában is. A visszásságokat alapvetően az idézte elő, hogy egyik intézménynél sem került sor a belső ellenőrzési kézikönyv jogszabályban előírt kétévenkénti felülvizsgálatára és módosítására. Hogy mindez hogyan hatott a betegek ellátására, arról nem szól a fáma, mindenesetre aligha megnyugtató, ha valakit vagy a hozzátartozóját egy olyan kórházban kezelnek, amelynek a működése gyakorlatilag kontrollálatlan.

Ez csak két példa arra, milyen következményei lehetnek annak, ha egy cégen belül hiányzik a belső ellenőrzés, vagy az nem megfelelő. „Minden vállalaton belül szükség van arra, hogy legyen egy objektív kép a szervezet stratégiai céljainak megvalósulásáról és a belső működés megfelelőségéről. A belső ellenőrzés célja, hogy független ellenőrzési és tanácsadói tevékenységeivel fejlessze a szervezetet, és növelje annak eredményességét” – foglalja össze e szakma lényegét Szabó István, a KPMG Magyarország szenior menedzsere.

Hármas védelmi tagolás

Egy szervezet belső működési biztonságát egy hármas védelmi vonal tudja a legeredményesebben garantálni. Az első, hogy a cég ismeri és üzleti folyamataiban kezeli a kockázatait, a második a vállalati szintű kockázatkezelés, a compliance, jog és biztonság (security) szintje, a harmadik maga a belső ellenőrzési funkció megvalósítása.

A hagyományos hármas tagolást manapság viszont kikezdi a gőzerővel terjedő digitalizáció és mesterséges intelligencia. Ez azért nem teljesen szerencsés, mert a szervezeti szerepek és a hatósági szabályozások is ezekre épülnek. A nagy cégek belső audit rendszerei jelenleg úgy működnek, hogy az ezzel foglalkozó csoport jellemzően egy kockázatelemzésen alapuló, előre meghatározott éves menetrend szerint szúrópróbaszerűen, utólag vizsgálja egy-egy részleg tevékenységét vagy funkciókon átívelő folyamatait.

Digitalizáció, mesterséges intelligencia

A digitalizáció ezzel szemben azt kínálja a társaságoknak, hogy folyamatosan és valós időben vehetik górcső alá a cégen belül zajló összes tevékenységet, anélkül, hogy a dolgozóknak meg kellene állniuk és kipakolniuk a kartonokat a szekrényből. Ha pedig a teljesen digitális folyamat mesterséges intelligenciával is összekapcsolódik, akkor alkalmassá válik arra is, hogy a belső szabályoknak ellentmondó vagy egyszerűen csak szokatlan eseményekre valós időben felhívja az üzemeltetője figyelmét. Illetve akár meg is akadályozhatja azt, például egy helytelennek tűnő átutalás teljesítését.

Fontos változás, hogy a mesterséges intelligencia csatasorba állításával az adatok minősége és komplexitása sokkal magasabb lehet, mégsem kerül több emberi erőforrásba előállítani azokat. Szabó István szerint a robotizáció és a mesterséges intelligencia az adatok minőségére is jótékonyan hat, hiszen az ellenőrzések mintavétel helyett a teljes adathalmazt vizsgálják. Így a döntések megbízhatóbb alapokra épülhetnek és maga a folyamat is hatékonyabb.

Érdekes módon a robotok alkalmazásával az ellenőrzés rövidtávon nem lett olcsóbb és nem is kell kevesebb ember, hiszen igény van a még pontosabb képre. Ahogy a technológia fejlődött, úgy az elvárások, sőt, a szabályozás is egyre többet követel meg.

Az AI hatása az emberi munkára

Kérdés, hogy mi lesz a dolgozókkal, akiknek a tevékenységét a mesterséges intelligencia kiváltja? Szabó István úgy véli, a belső ellenőröknek nincs mitől tartaniuk, a robotok nem fogják elvenni a munkájukat. Sőt profitálhatnak abból, hogy a monoton, jelentős szellemi kapacitást nem igénylő feladatokat – például a szerződések, számlák és egyéb bizonylatok kézi ellenőrzését – nem nekik kell elvégezniük. Ezáltal jóval több idejük marad a stratégiai gondolkodást, elmélyülést vagy magasabb szintű EQ-t igénylő munkákra, amelyeket így jobb minőségben is lesznek képesek elvégezni. Addig biztosan szükség lesz egy vállalatnál a belső ellenőrzésre, amíg egy szervezetben az emberi szintű menedzsment érdemben beavatkozik. Sőt, a gépek működése sem 100 százalékban kiszámítható, főleg komplex, sok modulból álló rendszerek esetén, ezért minél digitalizáltabb egy vállalat, annál inkább elengedhetetlen a gépek munkájának ellenőrzése is.

„A mesterséges intelligencia hatását az emberi munkára egy frappáns angol mondás jól kifejezi: „menial to genial”, magyarul, az alantasból ragyogó lesz a feladat” – jegyzi meg a KPMG szenior menedzsere. Az alantasnak számító, lélekölő, monoton számolást felváltja a kreatív problémafelismerés és -megoldás. A modern belső ellenőrök mesterséges intelligenciát irányítanak, küldenek harcba maguk helyett.

Ami miatt viszont a mesterséges intelligencia mindent megváltoztat, az az, hogy a teljes virtualizálás felértékeli a kibervédelmi kérdéseket. Ez új munkahelyek létrejöttéhez vezethet. Ezen kívül módosul a hatóságokkal való kommunikáció, új beszállítók jönnek képbe, illetve a fenyegetések is valós idejűvé válnak. Nem utolsósorban pedig az eddigi munkaerő-toborzási modellek is idejétmúlttá lesznek, más szakértők kellenek, illetve komoly tréningkényszer is jelentkezik a cégeknél.

A technológia kényelme

A mostani tehetségek számára már láthatóan be kell bizonyítani, hogy egy szervezet képes valóban innovatív munkakörnyezetet teremteni és nem csak a toborzó kampányban modern a vállalat. Senki nem akar már földhözragadt folyamatokkal és riportokkal bíbelődni. Mindenki azt várja a technológiától, hogy ezektől mentesítse az embert, s így több figyelem maradjon a stratégiai értékteremtésre és a minél hatékonyabb, illetve dinamikusabb működési mechanizmusok megalkotására – összegzi Szabó István.

Azt, hogy milyen ütemben törhet előre a mesterséges intelligencia a közeljövőben, jól mutatják a KPMG vállalatvezetők körében végzett kutatásai is. A cégvezetők 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a saját vállalata olyan fejlesztéseken dolgozik, amelyek átírják a szektor játékszabályait, 61 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy a munkahelyeken szerepet kell kapnia a mesterséges intelligenciának. Ami a belső ellenőrzést illeti, az ezzel foglalkozók között 2016-ról 2017-re 47-ről 62 százalékra emelkedett a mesterséges intelligenciát alkalmazni akarók száma, de csak 29 százalékuk érzi magát technikailag felkészültnek erre.

Mivel a robotokkal nem tudunk versenyezni, az embernek arra kell fókuszálnia, miként tudja a gépeket a szolgálatába állítani, illetve mi az, amiben jobb azoknál. Ilyen a stratégiaalkotás, a kritikus gondolkodás, a csapatmunka vagy az empátia. Ennek megfelelően a belső ellenőrök egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a klasszikusan nem pénzügyi folyamatok és mechanizmusok kontrolljára, mint a vállalati kultúra, az etikai normák betartása, az emberi és a tehetség kockázatok, az egészség vagy akár a fenntarthatóság. Kutatások igazolják, hogy ezek fontossága mára lényegesen meghaladta a vállalatok könyveiben szereplő valós értékeket. Egyszóval nincs mitől félnie a belső ellenőri szakmának sem, a robotok mellett továbbra is meglesz a szerepe, igaz, a jól működő vállalatoknak – a megfelelő szakértők tudását hadrendbe állítva – át kell alakulnia ahhoz, hogy továbbra is értéket tudjanak teremteni a tulajdonosoknak és a vállalat egyéb érintettjeinek számára.

Az oldalon elhelyezett tartalom a KPMG Magyarország közreműködésével jött létre.